A bizonytalanság évada

Vajon milyen érzéseket vált ki manapság egy emberből, ha valaki azt mondja „színház”? Esetleg eszébe jut egy szuper előadás, ami annyi emlékkel gazdagította az életét? Vagy épp csalódott egy darab miatt, amire jegyet vásárolt, de nem nyerte el a tetszését? Mi a helyzet akkor, ha a megkérdezett személyben semmiféle gondolatot nem kelt ez a szó? Megrántja vállát, különösebb jelentőséget már nem tulajdonít neki, hiszen annyi minden más zajlik az életében. Eltűnt vagy nem is igazán volt jelen a vágyai között egy jó előadás. Milyen hatásai vannak a színházra a rohanó világnak, a változó igényeknek és az évek óta tartó gazdasági problémáknak? Vajon teljesen eltűnik idővel a köztudatból?

Írta: Varga Tímea

A koronavírus mindenkit az otthonába kényszerített, sok színházat látogató embert fosztott meg kikapcsolódástól. A szocializálódás csökkent ezáltal, a szórakozni vágyást idővel felváltotta a félelem és a bizonytalanság. Az épületek sorozatos bezárása miatt az emberek elveszítették a kultúrába fektetett bizalmukat. Bár az intézmények újranyitása egyfajta fellélegzés volt sokunk számára, a fennálló egészségügyi kockázatok miatt esélyes, hogy sosem fog már teljesen visszatérni a pandémia előtti érdeklődés.

Az utóbbi években már-már követhetetlen számú globális esemény történt a világban. Ezek teljes mértékben befolyásolták a mindennapjainkat. A bezártság, a folyamatos korlátok között élés gyökeresen felforgatták a szokásainkat, prioritásainkat. Nem történt ez másképp a színházak életében sem.

Amennyiben az intézmények sikeresen átvészelték ezt az időszakot, a jelenlegi energiaválság feltette az „i”-re a pontot. Jogosan felvetődik a kérdés, marad-e pénzünk színházjegyre, miután megkaptuk a számláinkat? Az árak folyamatos növekedése rengeteg háztartást kényszerít lemondásokra. Sajnos tény, hogy a kultúra jelen pillanatban az egyik legkevésbé fontos létszükséglet. Így a történelem újra ismétli önmagát: egyre kevesebb a látogató, egyre nehezebben fenntarthatóak a színházak, és amennyiben a gazdasági helyzet nem javul, bezárásra is kényszerülhetnek ismét. Hiszen a jegyárak növelése nem opció, ezzel csak ellentétest hatást érnének el, így az intézmények jövője mondhatni most dől el.

Mi a helyzet akkor, ha ezt a rengeteg - tőlünk független - történést félretesszük? Bár az egyik legrégebbi kikapcsolódási lehetőségről van szó, mindezt egyre inkább kezdi felülírni a technika folyamatos fejlődése is. Ez olyan tereket nyitott minden generáció számára, ami olcsóbb, könnyebben elérhető és amihez jóval kevesebb energiabefektetés szükséges. Hiszen mennyivel egyszerűbb online megnézni egy filmet vagy akár egy színházi előadást is. Ráadásul ingyen, esetleg egy jegy árának a töredékéért. Így felmerül kérdés: internet mellett miért kéne még bárkinek is színházba járni?

Mindenkivel előfordult már, hogy reggel bal lábbal kelt fel és bármihez fogott hozzá, aznap minden rosszul sült el. Problémák, kérdőjelek, feszültség, szomorúság. Tegyük fel, hogy ez a „csak éljem túl nap” egy előadással zárul. Ilyenkor kikapcsol a világ, csak a néző van és vele szemben a színpad. Belecsöppen egy másik életbe, hirtelen eltűnnek a mindennapi gondok, hiszen abban a pillanatban már a szereplő életét éli ő is. Legyen szó bármilyen műfajról, minden színdarabban lehet találni olyan elejtett mondatokat, amivel azonosulni lehet, esetleg felnyitják az ember szemét saját problémájának más megoldási lehetőségére is. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egy vidám darab megnevettethet, boldoggá tehet, így mindez megmentheti akár az egész napunkat.

Mindezek ellenére a legtöbben úgy gondolják, hogy „a színház azért kell, hogy művelődjünk”. Általában ez a kijelentés az alábbi forgatókönyvet írja: az iskolában kötelező programként megnézünk egy előadást, amely egyáltalán nem üti meg az ingerküszöbünket, vagy egyszerűen a kötelező jelleg már elveszi a varázsát. Sokunkban itt bukik meg a színházzal való első találkozás, egy csalódás élménye marad meg hosszútávon. Ilyenkor nehéz újra nekivágni a jegy vagy bérlet vásárlásának, hiszen hajlamosak vagyunk általánosítani és elfogadni, hogy ez nem mindenkinek való. Pedig ez tévedés.

Biztosan mind ismerjük azt az izgatottságot is, amikor lehetőség nyílik végre kiöltözni a szürke mindennapokban és különlegesnek érezhetjük magunkat. A légkör és az alkalom mindenki számára biztosítja, hogy a folyamatos hétköznapi mókuskerékből kilépve mindannyian főszereplőnek érezhessük magunkat, ha csak pár órára is.

A színház egy teljesen másfajta szórakozás. Nem egy átlagos film, amit akárhányszor elindíthatunk a letöltések között. Ez akkor és ott történik, jelen vagyunk a pillanatban. Egy igazán jó előadás űrt is hagy maga után – pont amiatt, hogy csak egyszer láthatjuk, pedig szeretnénk átélni újra és újra. Ilyenkor egy egészen más élményben lehet részünk, aminek a hatását és gondolatait akár napokon keresztül emésztjük és visszük magunkkal. Nem kizárt a dallamtapadás sem az elhangzott zenék után, például „A Pál utcai fiúk” és „A padlás” dalszövegeit lehetetlen nem énekelni hónapokkal később is.

Mennyivel másabb lehetne ez a kialakult vélemény, ha a benne rejlő lehetőségeket hangsúlyoznák. Ide bárki elmenekülhet a gondok elől pár órára, de tökéletes alkalom a kialakult magányosság oldására is. A legtöbb színház folyamatosan dolgozik a pozitív tapasztalat kialakításán. Különböző kedvcsináló színdarabokkal és egész éves kedvezményes bérletekkel várják a diákokat. Nehéz megtalálni egy bérlet összeállításakor azt az egyensúlyt, ahol mindenki számára biztosítani lehet a hozzá leginkább közelálló műfajokat. Emiatt van, ahol a diákok maguk állíthatják össze a bérletüket bizonyos előadások közül, ezzel is megalapozva a lehető legjobb élményt. Ha mégis elkerül bárkit ez a lehetőség, last-minute jegyek vásárlása is lehet egy opció. Erre külön kialakított weboldal is létezik már, amivel kiküszöbölhető a túlköltekezés is.

Forrás: 123rf.com

Forrás: bbc.com

Forrás: istockphoto.com

A fentiek alapján látható, hogy a kultúra ezen része sok megpróbáltatáson megy keresztül évek óta, akárcsak az emberek többsége. Azonban minden nehézséget félretéve, egy percre fontos megállni és átgondolni, szabad-e elengedni azt a hatalmas értéket, ami nap mint nap történik a színpadokon. Ha képesek vagyunk befogadni ezt a csodát, azonnal megnyílhat előttünk egy teljesen más világ. Hiszen „nélküle lehet élni, de érdemes-e?”