A gólya FOMOja

Két szép egyetemi hónap telt már el a gólya életében. Senkinek sem újdonság már, hogy a külkeren temérdek esemény van. Mint angyal és ördög ül rá a válladra két gondolat: „elmenjek a csütörtöki bulira? Vagy inkább készüljek a jövőheti ZH-ra?"

Írta: Matuszka Máté

Ha nem ismernéd a FOMO jelentését, a rövidítés az angol “Fear of missing out” kifejezésből ered. Amikor kihagysz egy bulit, majd meglátod instán a jobbnál jobb képeket, akkor benned is valószínűleg a FOMO uralkodik el. FOMO az, ha ezek után azt érzed, hogy mégis el kellett volna menni. Akármennyi ZH vár rád, akármennyire sürget a beadandók határideje, te most lecsúsztál egy kihagyhatatlan eseményről. Mostmár nem fog barátkozni veled senki, mindenkinek kialakult a csoportja, mindenkinek kialakult a csoportja, mindenki elhatárolódik tőled. Ha ezek a gondolatok átfutottak valaha a fejeden, akkor te már tudod mi az a FOMO.

De térjünk rá az egyetemi eseményekre. Ha egy szóval kéne jellemezni a BGE-s életet, az első szó ami eszedbe jutna, valószínűleg az "izgalmas" lenne. Nem alaptalanul gondolod, hiszen egyik héten még UNITE, aztán random Ötkert, ha szerencsésebb gólya vagy, még a kolis esti banzájokra is bejutsz, vagy a diákszervi kocsmatúrákra. Panasza tehát egyik gólyának se lehet eseményeket illetően. Rengeteg úton, módon tudsz barátkozni a BGE-n, de nem csak ebből áll az egyetemi élet. Hiába buliaz egész, ha a sokadik hét után már azt észleled, hogy holnap zárthelyi, amire semmit nem készültél, az órákon ugyan hébe-hóba figyeltél, de ez nem biztos, hogy elég, a szakos csoportodban mindenki pánikol, keresitek a vizsga kérdéseit, válaszait, de pont nem az volt benne végül, aztán egy másik órán már csapatokat kellett alkotni, és a te csapatod nem áll sehol a beadandóval, vagy éppen a TDK vár téged, hogy megcsináld, esetleg a nyelvedből kéne a holnapi szódogára készülni.

Tehát temérdek feladat, és ezekkel hatalmas felelősség jár. Jó, akkor összeszeded magad, szépen leülsz és tanulsz, vagy legalább az összes esszékérdésre kiírod a választ. De ez baromi unalmas, és ebből sem állhat az élet. Ráadásul itt a sok buli, egyikre se mész, mi lesz veled? Megijeszthetnek az olyan gondolatok, hogy esetleg senki sem fog rád emlékezni, később már sokkal nehezebb lesz beilleszkedni, vagy akár magányosan maradsz az egyetemi éveid alatt.

Beilleszkedni nem mindenkinek könnyű. Van, aki könnyen megtalálja a helyét, aki már az első hetekben összebratyizik a legnagyobb arcokkal, de az nem is olvassa ezt a cikket. Te, kedves Gólya, aki sok erőfeszítéssel próbálsz barátokat szerezni, akiben sok szorongás van, hogy egyáltalán megtalálja-e majd a helyét: nem kell félned, hiszen ezt mindenki megélte, és ez természetes.

Hiszen az egyetem mindenkinek újdonság. Igen, magunkra vagyunk hagyatkozva. A felsőbb évesek isugyanúgy megtapasztalták, hogy egyszerre szakadt rájuk a szociális élet fenntartása, a tanulás és a magánélet egyensúlyozása. Nekik azonban sikerült megtanulni kezelni az egyetemet, de az sem két perc volt. A titok nyitja: az idő. Idővel találsz embereket, akik barátaid lesznek akkor is, ha nem töltesz minden időt velük. Rájössz, hogy a holnapi Ötkertet nyugodt szívvel kihagyhatod most az egyszer, mert nem lesz abból semmi. Hogy teljesen normális, ha éppen felkészülnél a közelgő vizsgára vagy filmet néznél egyedül, mint hogy mással legyél.

Persze ettől még jó, ha jársz kikapcsolódni bulihelyekre, meg ha lecsúszik egy, kettő… majd még több shot. Aztán pár üveg vodkanarancs… whiskey-kóla… az egyetemi bulikon tapasztalhattad, hogy gyakran történnek ilyenek. Pár shottal kezdődik az egész, a végére meg már a nagyon jó és sokat emlegethető sztorik születnek, meg ekkor alakulnak a legjobb piás barátságok. Viszont nem attól lesz nagy az ember, hogy mennyi piát tud lehajtani. Tehát ha már elhatároztad, hogy elmész egy kicsit szórakozni, akkor sem érdemes vadállatnak lenni, akármennyire is csalogató itt az egyetemen. Mert ez is az élmény része, nagy csapatok verődnek össze, mindig lesz egy partiállat, akiről emlékezetes lehet egy-egy buli, de nem feltétlen neked kell annak lenni. Persze nem baj, ha feszegeted a határaidat, végülis részegen a legkönnyebb hülyeségeket csinálni. Ez is az egyetemi élet része, de attól még ne azért menj bele mindenbe, hogy te legyél a buli középpontja. Inkább azért, hogy a saját tapasztalataid bővítsd, hogy a saját határaidat jobban megismerd.

Szóval, összegzésül, kezeld lazán az egyetemet. Sose felejtsd, hogy az egyetem az a hely, ahol teljesen magadra vagy utalva. Ez azt jelenti, hogy úgy valósítod meg magad, ahogy neked az kényelmes. És ugyanilyen különleges emberek vesznek körül, akik ugyanúgy nem akarnak mindig bulizni, és ugyanúgy megélik azokat az érzelmeket, amiket te. Adj időt magadnak, végülis csak két hónapja vagyunk itt. És te, aki ezt olvasod, hiszem azt, hogy te is kezdesz ráérezni az egyetem lendületére(?). És ez csak folytatódik, szóval nem kell ráfeszülni. Amikor szórakozni vágysz, tedd azt. Biztos, hogy jófej emberekre találsz buli közben. Próbáld ki magad, csinálj olyan dolgokat, amiket eddig nem, de légy tisztában a határaiddal. Amikor pedig egy kis “énidőre” vágysz, vagy tanulnod kell, azt is megértik a körülötted lévő emberek, hiszen mindenkinek ugyanúgy szüksége van személyes térre. Legyél magadhoz őszinte, tudd, mi kell épp neked, és ne felejtsd el, hogy mások is ugyanígy vannak ezzel. Ezzel oldhatod fel a FOMO-d.