A költségek az egekben!

Hébe-hóba mindenki olvassa és hallja, hogy milyen projektben is tevékenykedik éppen a NASA, azonban az út odáig igen bonyolult és nagy költségekkel járó. Nézzük hát meg, kinek is van joga valójában ezeket a számokat meghatározni.

Írta: Fodor Dorka

Hogyan is működik a költségvetések meghatározása? Aki azt gondolta, hogy az amerikai elnök hatalmában áll eldönteni, mikor mennyit kap a NASA, azt sajnos ki kell ábrándítanom, nem így történik. Létezik egy intézmény, amelynek az a neve, hogy Egyesült Államok Kongresszusa. Ezen belül is két házra oszlik szét, amelyet alsó-és felsőházként ismerhetünk meg. Ez a Kongresszus határozza meg azokat a dollár milliárdokat, amik csillagászati és űrkutatási projektek érdekében lesznek felhasználva. Az USA tagállamai sem szállnak be a finanszírozásba, pedig 10 űrközpont működik jelenleg is az Egyesült Államok területén szétszórtan elhelyezve. Az aktuális kormány tehát csak ajánlatot tehet, a NASA költségvetési tervét a Kongresszus határozza meg valójában. Ezen belül is, készíteni kell egy President’s Budget Request-et, (röviden PBR-t), amiben megindokolják és megmagyarázzák a leendő tevékenységekre kért pénzösszegeket, az új projekteket is bejelentik, a lezárt projekteket pedig eltörlik írásban. Ezután a kérvény beadás után, a Kongresszus egyezkedik, szavaz és tárgyal. Majd a Felsőház és az Alsóház is készít egy-egy saját költségvetési tervet, amiből aztán megszületik majd a végleges törvény, amit az elnök a legvégén aláír.

2021-ben a költségvetési tervezet, amit a NASA a Kongresszus által megkapott, 23,27 milliárd dollár volt. Ez kevesebb, mint az az összeg, amit a PBR-ban megfogalmaztak, ugyanis az 25,2 milliárd dollárnak felelt meg. A nagyobb összegű finanszírozást Donald Trump és Joe Biden, a jelenlegi amerikai miniszterelnök, is egyaránt támogatta. Annak ellenére, hogy a Kongresszus kevesebb juttatást szavazott meg, 600 millióval így is nőtt a támogatás 2020-hoz képest.

Csak a holdraszállási projektre 850 millió dollárt kaptak, amikor 3,3 milliárd dollárt fogalmaztak meg a kérvényben, a siker elérése érdekében. A siker pedig nem más, mint, hogy 2024-re újra embert küldjenek a holdra, 1972 óta előszőr. Sajnos a szűk finanszírozás miatt, ez a projekt akár éveket is csúszhat. Összesen 28 milliárd dollárra lenne szükség egyébként, ha a 2021-től 2025-ig tartó időszakot, egybe véve nézzük. Ennél a projektnél sikeresebb azonban a SpaceX nevű céggel való közös munkálatok sora, amit Elon Musk vezet személyesen. Az ő terve az, hogy 2025-re embert szállítson a Marsra, és 30 éven belül már benépesítsék a vörös bolygót. Ez az ötlet még 2016-ban pattant ki a milliárdos fejéből, az emberiség pedig kíváncsian várja mikor is fog ez valójában megvalósulni. Viszont határozottan előrébb tör együtt a két vállalat, ugyanis csak együttműködve tudott a NASA 9 év után előszőr embert küldeni az űrbe. Ez azért is fontos ennyire, mert amerikai űrhajó és amerikai származású ember áll a projekt hátterében. Megalakulása óta a NASA 650 milliárd dollárt költött összesen, 2013 óta pedig évről évre csak nő a költségvetés.

A NASA teljes neve, National Aeronautics and Space Administration. Székhelye Washingtonban található, és már 1958 óta működik, mint az Amerikai Egyesült Államok űrkutatással foglalkozó kormányhivatala. Feladataik közé tartozik még a repülés, űrrepülés és csillagászat is. A legelején 8000 alkalmazott volt számontartva, és az évi költségvetésük 100 millió dollárt foglalt magába. Ma már több mint 20.000 embert foglalkoztatnak, azonban egyre gyakoribb, hogy robotokat alkalmaznak különböző projektek során, nem pedig hús-vér embereket. Az éves költségvetés napjainkban pedig több mint 23 milliárd amerikai dollár juttatást jelent a cégnek.

Van azonban egy kritikája ennek az űrkutatási óriásnak. Az állampolgárok pénzéből tartják fent a NASA-t és ha már dollármilliárdok futnak át kutatási és fejlesztési célokra, az emberek úgy gondolják joguk van tudni mindennemű projekt lezajlásának menetéről. Azonban nagyon sok adat és információ titkosítva van, amitől még nagyobb a felháborodás, hiszen az adófizetők nem tudják megmondani, mire költi pénzüket a kormány. Ezt azonban nem a tudósok és csillagászok határozzák meg, hanem a Nemzetbiztonsági Hivatal és annak bürokratái.

Mindenesetre soha nem lehet tudni, mikor érnek el világmegváltó sikereket a Földön kívüli felfedezéseikből. Ahogy a Toy Story mesefigurája mondaná, „A végtelenbe és tovább!”

Forrás: nasa.gov

Forrás: nasa.gov