A Tánc kultúrája

Rengeteg tánciskola nyitja meg kapuit szerte a világon. Miért pont a táncot választják az emberek a sportáguknak?

Írta: Csutak Zsófia

Kezdjük is a legelejéről, a tánc több mint egy sport, a táncot emberek közti nonverbális kommunikációnak is nevezhetjük. A tánc kifejezhet érzelmeket, gondolatokat vagy akár egy történetet is elmesélhetünk segítségével. Majdnem minden táncstílus alapja a balett, ez a műfaj tette összetettebbé és alaposabbá a későbbi tánctípusokat.

Milyen stílusokat különböztethetünk meg?

Számos táncstílussal találkozhatunk szerte a világon. A balett, a keringő vagy a tangó klasszikus stílusoknak számítanak, míg a többi inkább a steptáncokhoz hasonlít. A balettet azt hiszem senkinek sem kell bemutatnom, mindenki látott már gyönyörű tartással rendelkező lányokat és fiúkat egyaránt, amint egy letisztult, finom, könnyű koreográfiát táncolnak el a színpadon. A balettnek a gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza, akkoriban a balett dramatizált táncot jelentett, ma már talán többnek is nevezhetjük ennél. Több formája is van a balettnek: klasszikus, modern, kortárs és jazzbalett. A balett a táncművészetnek azon ága, amely valamiyen drámai cselekményt, a mimika, a pantomimika és a zene segítségével lehet előadni.

Nézzünk meg közelebbről egy eltérő műfajt, a hip hopot, amely egy 20. századi irányzat. Kezdeményezői afro-amerikaiak és karibi származásúak voltak. Gondolom te is láttál már videókat amerikai fiatalokról, ahogyan táncolnak az utcán úgynevezett freestyleban. Ez a műfaj először az utcagyerekeknél, „csavargóknál” jelent meg, nekik ez egyfajta kifejezőeszköz volt. Szépen lassan fejlesztgették a mozdulatokat, lépéseket, ezáltal egyre jobban bontakozott ki ez a mozgáskultúra, elkezdték meghatározni a hip hop standard lépéseit. A hip hopon belül rengeteg stílust is meg tudunk nevezni, ilyen például a breakdance, ami eleinte az alapja volt a hip hopnak, a locking, popping vagy a freestyle. Egyedül és csapatban is lehet táncolni, csapatban együtt és egymásra ráhangolódva nyomjátok végig a koreót. Viszont mikor csak egyedül táncolsz, akkor csak te vagy és a zene (ez persze minden műfajra vonatkozik), senkire nem kell figyelned, csak magadra.

Hogyha kicsit eltérünk a „menő”, ugrálós és pattogós stílustól és valamilyen kötöttebb táncműfajt vizsgálunk meg, akkor a társastánc kultúráját ismerjük meg. A társastáncon belül vannak úgynevezett standard táncok, ide tartozik a tangó, bécsi-és angol keringő, foxtrott és a quickstep. A latin műfajokhoz tartozik a cha cha cha, a jive, rumba, paso doble és a samba. Az előbbit gyönyörű tartás, sikló mozdulatok jellemzik, melyek együtt művészi mozdulatokká formálják magukat. Standard műfajokat napjainkban inkább versenyeken, műsorokban esetleg esküvőkön láthatunk. A latin-amerikai táncok főleg Kubából és Afrikából erednek, ide erős csípő mozgás és dinamikus mozdulatok illenek.

Ahogyan az idézetben is olvashatjuk, amikor táncolsz a külvilágot, az összes problémádat, mind ki tudod zárni. A tánc egy kifejezőeszköz is lehet, mikor düh van benned, akkor aszerint alakítod a mozdulataidat, például dinamikusabbá teszed őket, ugyanígy működik ez, akkor is ha szomorúság, fájdalom van benned, vagy éppen, amikor felhőtlen boldogságot érzel, ezeket mind ki tudod fejezni egy-egy mozdulaton keresztül. Nem számít, hogy te alapból egy félénk, visszahúzódóbb személyiség vagy, akkor, amikor táncolsz bárki lehetsz, aki csak szeretnél. Én azért döntöttem a hip hop mellett, mivel a sokszínűsége fogott meg a legjobban, különlegesnek és egyedinek érezhetem magam tőle.

Amiért véleményem szerint érdemes elkezdeni táncolni:

Forrás: istockphoto.com