Az elektronikus zeneipar szenvedélyese

Kákonyi Kristófnak, avagy ahogy a rajongói ismerhetik, Kittonak a zene nem csak valami, amit meghallgat – neki egy eszköz, mellyel érzéseket próbál átadni. Vele szemben ülve könnyű látni azt, hogy a zenei irányzatát nem a trendek vagy az egó befolyásolják, hanem a szenvedély valami olyan létrehozása iránt, ami jelentőséggel bír, rezonál.

Írta: Dobi Larina

Mesélj kicsit magadról, mit kell rólad tudni?

22 éves vagyok, a Budapesti Gazdasági Egyetemen tanulok közösségszervezés szakon, és Pécelen élek. Jelenleg a Primate.hu elektronikus zenei magazinnál végzek gyakornoki munkát. Szabadidőmben leginkább elektronikus zenei rendezvényekre járok.

Mi az ősélményed az elektronikus tánczenével?

Skrillex és Tiesto előadóművészeket mondanám, őket hallgattam először és ők fogtak meg engem a legelején. Például Skrillex-től a Bangarang című szám vagy a More Monsters and Sprites című album.

Mikor kezdted el a zenekeverést? Illetve minek vagy kinek a hatására?

3 éve körülbelül, Várnagy Dani barátom hatására, ő tanított meg és mutogatott tippeket, trükköket.

Ki a legnagyobb példaképed a zeneiparban?

Hernán Cattáneo, argentin dj a legnagyobb példaképem. Nagyon imádja a magyarokat, amit tökéletesen tükröz az is, hogy könyvét nemcsak argentinul, portugálul és angolul, hanem magyarul is kiadta.

Kik és hogyan támogattak téged?

Szinte mindenki támogatott: a barátaim, a Primate.hu, a szüleim és a barátnőm is mindig mellettem álltak. Ilyen művészi dolgoknál én ritkán hallom, hogy valaki lebeszélné az embert, mert ez nem egy olyan sport vagy tevékenység, amiben lenne veszély véleményem szerint.

Hogyan tudod a személyiséged belevinni a fellépéseidbe? Mitől lesz valami igazán Kitto?

Nagyon vonzanak az olyan hipnotikus, progresszív house zenék, amelyek elrepítenek egy másik világba. Különösen kedvelem a Tejútrendszert, az űrt és a csillagvizsgálást, mivel ezek a témák mindig is inspiráltak. Hernán Cattáneo zenéje pontosan ilyen: az ő dallamai és a dél-amerikai zenei hangzás mindig a világűrt juttatja eszembe, ezért különösen közel állnak hozzám. Én pedig imádom ezeket a zenéket keverni.

Melyik fellépésed volt a legemlékezetesebb és miért?

A Bunker Rave esemény augusztusban Pécelen - ez volt az első buli, amit tényleg a csapatommal együtt szerveztünk meg.

Milyen nehézségek/ bakik adódtak a pályafutásod során?

Volt olyan például, hogy megkergült a lejátszó, lenyomtam a könyökömmel egy gombot, amit nem kellett volna, vagy rosszul működött a lejátszó és ezért a zenéim nagy része nem volt rajta. De általában csak minimális technikai problémák adódtak.

Mik a legjobb és legrosszabb részei ennek a szférának?

A legjobb része egyrészt a technikai oldal, mert ennek az egész műfajnak különleges bája van a megszólaltatásában. A másik pedig nyilván a zene varázsa. Az a fajta zene, amit én keverek, ezekre a klubhangszórókra van kitalálva, és nagyon jól szól. Imádom, hogy teljesen más a hangzása egy nagyobb buliban, ahol nagy hangrendszer van, például a Cinema Hallban, mintha tegyük fel otthon hallgatnád. Ez számomra a legjobb része. A legrosszabb része, amikor az emberek zenét kérnek. Az igazi underground elektronikus zenében nincs ilyen, hogy valaki zenét kér, nem is nagyon működik a műfaji adottságok miatt.

Mi miatt gondolod úgy, hogy nem illik számot kérni egy eseményen?

Ebben a közegben, a klubzenében nem így működik. Például, amikor elmegyek egy szórakozóhelyre, ahol ilyen zenéket játszanak, az olyan, mint amikor beülök a moziba egy filmre: nem tudom megváltoztatni a cselekményt. Attól lesz érdekes, hogy nem tudod, mi fog történni, és ettől lesz íve az estének.

Általában hol szoktak lenni a fellépéseid? És mennyit szoktál rájuk készülni?

Főként a Pavilonban szoktam és fogok játszani, de most van terv más helyszínre is, de még én sem tudok bővebb információkat. A felkészülés nagyon változó, már hónapokkal előtte el szoktam kezdeni, de van, hogy egy héttel előtte jut eszembe valami változtatás. Néha hiába kezdek el jóval hamarabb készülni, van, hogy nagyon nem akar összeállni a fejemben. De arra is volt példa, hogy rögtön, zsigerből össze tudtam állítani egy szettet.

Mit ajánlanál annak, aki most kezdene ebbe bele? Mikre figyeljen mindenképpen oda?

Fontos, hogy ne azért kezdj bele ebbe, mert látod, hogy más csinálja, és azt szeretnéd pontosan ugyanúgy megvalósítani. Inkább arra érdemes koncentrálni, hogy mi az, amiben ki tudsz tűnni a többiek közül, és miben tudod magadat igazán kifejezni. Az egyediség a kulcs, én is igyekszem olyan dolgokat csinálni, amiket mások nem vagy nem annyira használnak. Sajnos sokan hajlamosak arra, hogy megnéznek egy adott DJ-t, figyelik, hogyan és miket kever, majd próbálják utánozni őt. Pedig a legfontosabb, hogy mindenkinek meg kell találnia a saját hangját, a saját mozdulatait és trükkjeit, és folyamatosan fejlesztenie azokat. Csak így lesz valóban lelke ennek az egész műfajnak. És sose azért csináld, hogy másoknak tetszen, hanem magadért. Emellett az elején talán érdemes elgondolkodni azon is, hogy ezt magadnak szeretnéd csinálni, csak otthon, vagy egy közösségnek, esetleg mindkettőnek.

Mik a terveid a jövőre nézve?

Én nem feltétlenül a DJ-zés, hanem inkább a rendezvényszervezésben képzelem el magam. A DJ-zés az életemnek az egyik meghatározó mellékága, amit jó csinálni és szeretem. De ezen a szakmán belül semmitől sem zárkózom el, és vannak elképzeléseim, több dologban is ki szeretném próbálni magam. Én ezt szeretem magamnak csinálni, és ha mások ezt élvezik, akkor nekik is szívesen csinálom. Ha például egy szűkebb vagy közepes kör megkér, hogy valahol zenéljek, akkor azt nagyon szívesen elvállalom és megszervezem. De a szervezés részét sokkal jobban élvezem, és a jövőben is inkább ezen a területen látom magam.

Bár még az útja elején áll, néhány exkluzív bulival és egyre növekvő táborral maga körül, Kitto nem siet sehova. Számára a csoda a folyamatban rejlik, a késő esti bulikban, az örökös otthoni gyakorlásban, és a szavak nélküli kapcsolatban a bulizók és közte.