Az Északi-Áramlat robbanásai

Az Északi Áramlat gázvezetékei Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tengeren keresztül. Több hírportál beszámolt arról, hogy szeptember 26-án, az Északi Áramlat 2-nél nyomáscsökkenést tapasztaltak. Másnap délelőtt pedig az 1-es gázvezeték szivárgását is észlelték. Később már egyértelmű lett: a gázvezetékeket robbanás érte.

Írta: Lovas Hanga

A robbanás által a víz alól brutális mennyiségű metángáz került a levegőbe. (Annak ellenére, hogy elméletileg nincsenek használat alatt ezek a vezetékek, az 1-es átmenetileg politikai okok miatt nem üzemel, a 2-es pedig még nem került használatba.) A buborékok vizuális sugara egyre csökken, szeptember 26-án még 700 méteres sugarú volt, 29-re pedig zsugorodott 520 méterre. Ennek ellenére hosszú távon nagyon komoly következményei lehetnek a környezetünkre. Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet kutatója megállapította, hogy 500-800 metrikus tonna metán került a légkörbe, ez pedig egy Helsinki méretű város éves kibocsátásának felel meg. Ez a helyzet azért veszélyes, mert a metán 7-12 évig marad a légkörben, ezalatt pedig a hőmérséklet emelkedését segíti elő. A Föld alap metán kibocsátása 30 év alatt 0,2-0,4 fokot emel a globális hőmérsékleteken, ez a „metán löket” erősen hozzájárul a helyzet romlásához. Előre tekintve, ez északi félteke északi részét kezdi majd el melegíteni, majd az egész föld területén szétterjed a metán a levegőben, tovább generálva a felmelegedést. Továbbá a sugárzás környezetében lenne kimondottan veszélyes, mivel az 5%-nál több metán tartalmú levegő igencsak gyúlékony. Ezért a szivárgások 5 mérföldes tengeri körzetében a hajózást korlátozták, hiszen a vízben lévő metán a felhajtóerőt befolyásolja és megrepesztheti a hajótestet.

Az 1-es gázvezeték mintegy 165 méteres szakasza teljesen tönkrement és a tengerfenék alá került, ahol hosszú szakadások futnak azokhoz a pontokhoz, ahol a cső megsérült. Október 6-ra a dán, illetve a svéd hatóságok is megállapították, hogy „erőteljes robbanások” állnak az eset mögött. Összesen 4 lyukat találtak a vezetékekben, ezek kivizsgálását megosztva a dán, illetve a svéd rendőrség vállalta. Ezek után felmerülhet a kérdés mindenkiben: Milyen és mennyire káros környezeti hatásai vannak az esetnek?

Egyelőre csak találgatások vannak arról, hogy ki is lehet a felelős a robbanásokért. Jelenleg semmilyen megoldást nem találtak még a káros hatásainak csökkentésére, illetve a „tetteseket” sem tudják szankcionálni. Ezeknek a gázvezetékeknek a sérülése, gazdasági és környezetvédelmi szempontból is tragikusnak mondható, bár a tőzsdén a magas gázárak nem változtak meglepően, legalábbis visszatértek a normális szintre. Megoldás híján csak remélni tudjuk, hogy nem okoz ez az esemény maradandó károsodásokat.

Vajon mi lehet a megoldás? Mivel enyhíthetjük ennek a szennyezésnek a kártékonyságát? Sok megoldás merült fel, viszont egyet sem hagytak jóvá. Egyik javaslat a gáz kiszivattyúzása volt, ez azonban nem kivitelezhető, mivel a kiürült cső rögtön megtelne vízzel, illetve a vízbe kiszabaduló metán miatt senki se mehet a közvetlen közelébe. Egy másik igen hatékonynak feltételezett ötlet a metán felgyújtása volt. Ez a megoldás jelentősen csökkentené a szivárgás globális felmelegedésre gyakorolt hatását. A metán szénből és hidrogénből áll, az égetés során szén-dioxid szabadulna fel, ez tonnánként 30-80-szor kevésbé károsítja a légkört, mint a metán. Habár a „fáklyázás” gyakran használt procedúra a metán megsemmisítésére, ennek ellenére biztonsági okok miatt ezt is elvetették.

Forrás: barankovics.hu

Forrás: blikk.hu