Az extrém sportok világa

Gondolkodtál már azon, hogy jelentkezz egy tandemugrásra? Esetleg barlangok szűk résein keresztül túrázz egy csoporttal? Vágysz az adrenalinra, egy kis bizsergésre a gyomrodban és egy óriási sztorira, amit elmesélhetsz a barátaidnak? Ha igen a válaszod, most képzeld el, hogy ami neked életed legnagyobb élménye lenne, az egy extrém sportolónak csak egy átlagos napja.

Írta: Varga Tímea

Nem titok, hogy a fiatalabb generációkat egyre inkább vonzzák ezek a sportágak. Sokan ezekben a kihívásnak tekintett tevékenységekben próbálják megtalálni önmagukat és azt a bizonyos „ilyenkor érzem, hogy élek” érzést. Mind vágyunk ezekre a pillanatokra életünk során, amikor azt érezhetjük, hogy miénk a világ és ha ezt képesek vagyunk meglépni, minden akadállyal meg tudunk küzdeni a későbbiek során. Azonban mivel minden éremnek két oldala van, nem szabad elfejteni, hogy a rendszeres extrém sportolás mögött sokszor állhat addikció és a testi épség folyamatos veszélyeztetése is.

Extrém sportnak azt a tevékenységet tekintjük, amely az általánoshoz képest jóval speciálisabb, összetettebb felszerelést és környezetet igényel. Legtöbbször egyedül, hosszas képzés nélkül nem végezhetők, bizonyos esetekben csak egy képzett szakember segítségével lehet átélni az eufórikus pillanatokat. Ilyen például a hegyi kerékpározás, hegymászás, ejtőernyőzés, sziklamászás, valamint szintén ide tartozik a fesztiválokról is jól ismert bungee jumping. Külső szemlélőként az extrém sportolás lényegében olyan élmény, amikor az ember a természetet meghazudtolva olyan helyeket, magasságokat és mélységeket hódít meg, ahova alapvetően nem tehetné be a lábát.

Bár nincs konkrét sorrend arra, hogy melyik sportot tartják a legveszélyesebbnek, a bázisugrás – másnéven BASE jumping - mindenképp szerepelne a TOP 3-ban. Hasonlít az ejtőernyős ugráshoz, annyi különbséggel, hogy itt repülőgép helyett egy magas épületről, vagy egy szikláról ugranak le a sportolók. A hasonlóság ellenére a bázisugrás jóval veszélyesebbnek van nyilvánítva, mivel kevesebb idő áll rendelkezésre a hibák kiküszöbölésére. Emiatt szigorúan olyan emberek vehetnek részt az ugráson, akik legalább 200-300 alkalommal ejtőernyőztek, széleskörű tapasztalatokkal és képzésekkel rendelkeznek. A statisztikák kifejezetten szomorú eredményt mutatnak, mivel egy tanulmány szerint a bázisugrók karrierjük során mindössze öt évig élnek.

Pontosan az ehhez hasonló adatok miatt ezekről az emberekről meglehetősen megosztó vélemények alakultak ki a társadalomban. Hívhatjuk őket bolondnak, esetleg őrültnek, azonban nem lehet letagadni, hogy sokszor csodálatra méltó az a szintű bátorság, amivel az extrém sportolók rendelkeznek. Laikusként borzasztó nehéz megállapítani, hogy hol van a határ a félelmek leküzdése, valami új dolog megélése és az adrenalinfüggőség között. Nehéz elképzelni, hogy valakinek élete minden perce arról szól, hogy életét kockáztatva olyan eredményeket érjen el, amik által a világon mindenhol ismertté válhat.

Fontos megemlíteni, hogy akik ilyen tevékenységeket végeznek – bár nehéz elképzelni –, valóban nem félnek semmitől. Az ember természeténél fogva úgy van felépítve, hogy ha veszélyt érzékel, minden egyes porcikája felkészül a menekülésre. Ez logikusnak is tűnik, hiszen senki nem szeretné magát veszélybe sodorni. Mindez azonban teljesen másképp működik az extrém sportolóknál. Félelmet nem éreznek, sőt, nem is érezhetnek, hiszen az óriási mértékben gyakorolhat negatív hatást a teljesítményre, így abban a pillanatban akár az életükbe is kerülhet ez a teljesen természetes biológiai reakció. Mivel egy ilyen sportolóban számos agyi folyamat másképp játszódik le, ezek a személyek kifejezetten kedvelt kutatási területnek számítanak az orvostudományban.

Nehéz kívülállóként véleményt formálni egy ilyen extrém tevékenységről, hiszen sosem érezhetjük át azt a szenvedélyt, azt az elkötelezettséget, amellyel egy extrém sportoló viszonyul az adott sportághoz. Valószínűleg amíg világ a világ, fel fog merülni az emberekben a kérdés: tényleg megéri? Pedig ennél egy sokkal fontosabb kérdést kellene szem előtt tartani: Ha valakinek ez az élete és ez teszi igazán boldoggá, van bármi jogunk ítélkezni felette?

Forrás: banfftravel.com

Forrás: origo.hu

Többen is beszámoltak már egy bizonyos Flow-állapotról, amikor is annyira központba kerül az adott tevékenységre való koncentráció, hogy megszűnik körülöttük az idő és a tér. Mindemellett pozitívumnak tekinthető, hogy egy átlagos emberhez képest többszörösére nő a stressztűrő képességük, ami rendszeres gyakorlás mellett az élet minden területén alkalmazható. Fontos, hogy tiszta fejjel tudjanak mindig döntéseket hozni.

Forrás: sporttipp.hu