„Cogito ergo sum”
Szegedi Tamás
11/7/2022
Ha az embernek valaki azt mondja konteó, vagy összeesküvés-elmélet, akkor könnyen lehet, hogy legyint egyet és nem veszi komolyan a témát, de az igazán izgalmas teóriák mögött olyannyira megalapozott állítások vannak, hogy az ember sokszor háttértudás nélkül el sem tudja dönteni, mi a teória és mi a „valóság”. Nézzünk is párat a legizgalmasabb elméletekből!
Írta: Szegedi Tamás
A Gyatlov-rejtély egy népszerű történet, amely sokféle izgalmas elméletnek adott teret, köszönhetően az orosz titkosszolgálat munkájának, és annak, hogy a vizsgálat eredményeit harminc évre titkosították, valószínűleg okkal. Az eset 1959-ben történt, mikoris egy eredetileg tízfős, tapasztalt, nagyrészt egyetemistákból álló turistacsoport sítúrára indult az Urál hegység északi részébe. Miután egyikük már az első napon visszafordult, kilencen vágtak neki a túra nehezebb részének. Mind odavesztek. Haláluk pontos körülményeit máig homály fedi. A holtesteket többszáz méterre egymástól találták meg, sátruk oldalát késsel vágták ki, és valami arra kényszerítette a túrázókat, hogy az éjszaka közepén mezítláb, kabát nélkül meneküljenek a -40 C°-os biztos halálba. A hivatalos álláspont szerint lavina miatt menekültek a táborhelyről a közeli erdő felé, ám ez a teória a domborzati viszonyokat tekintve nemigazán állja meg a helyét.
Az évek során sokan kezdtek kutatásba, sokan a helyszínt is meglátogatták az igazságot keresve (melyet egyébként évekig lezártak a látogatók elől), így sok történet jött létre a földhözragadtabbaktól, mint hogy szovjet katonai kísérlet áldozatai lettek, egészen a merészebbekig, mint hogy a földönkívüliek végeztek velük. A különböző ötleteknek meglepően meggyőző érveik vannak, így a konteók szerelmesei számára mindenképp érdemes lehet utánanézni a témának. Számos dokumentumfilm, illetve videós kutatóanyag áll rendelkezésre annak, aki szeretné beleásni magát a dologba, elég csak megnyitnunk a YouTube-ot, de írásos dokumentációkhoz is könnyen hozzáférhetünk. Ha valakinek mindezek nem lennének elegek, még egy Hollywood-i film is készült az esetről, amelyet sajnos nem lehet annyira komolyan venni, de egy egyestés szórakozásnak mindenképp kiváló lehet.
911-et senkinek nem kell bemutatni. Mindenki ismeri a sztorit, miszerint egy csapat Al-Kaida terrorista elkötött négy repülőgépet, és öngyilkos merényletet követtek el fontos amerikai célpontok ellen. Habár sokszor 911-et a World Trade Center elleni merénylettel azonosítják, nem szabad megfeledkezni a Pentagon, illetve a Fehérház elleni támadásokról sem. Több ezer emberét követelte az eseménysorozat, amely örökre megváltoztatta a légiközlekedést. Emellett a terrorcselekmények közvetlen hatása miatt kezdődhetett el az afganisztáni háború is. A történet tragikus. Az embernek meg sem fordulna a fejében más forgatókönyv, esetleg valamiféle szándékosság az USA részéről, hiszen még belegondolni is borzasztó ilyesmibe. Ennek ellenére számos elmélet él az esettel kapcsolatban, melyek szerint az eseménysorozat célja a „Casus belli” azaz háborús indok létrehozása volt, hiszen a háború üzlet, és a NATO mindezek után bevonult Afganisztánba. A merényletekről pedig számos teória van. Sokan irányított robbanásokat láttak az Ikertornyoknál az incidens napján, és számos mérnök szakember szerint sem kellett volna összedőlnie pusztán a repülőgépek becsapódásától az épületeknek. a gépeket eltérítő terroristák egyes források szerint a mai napig élnek, és a járatokon érdekes módon jóval kevesebben utaztak a megszokottnál. Sokak szerint az ország vezetése hajlandó volt feláldozni a polgári áldozatokat, de a Fehérházig már nem véletlenül nem ért el az eltérített repülőgép. Az ember nem szeretne elhinni egy ilyen történetet, de ha jobban belegondolunk, megállhatja a helyét a dolog. Ebben a cikkben súlyos dolgokkal „dobálózok” pontos infók nélkül, de akinek elültettem a bogarat a fülében, az szintén számos dokumentumfilmet nézhet meg a témában olyan nívós gyártóktól, mint a National Geographic.
Vannak tehát elméletek olyan komoly témában, mint a 911, de vannak olyan emberek is, akik megrögzötten hisznek a laposföldben és a geocentrikus világképben. Itthon és világszerte is komoly méreteket ölt a laposföld hívők közössége, akik rendre tudományos kísérletekkel próbálják bővíteni csoportjukat több-kevesebb sikerrel. Nem egyszer futottam már beléjük a közösségi médiában, és nem egyszer neveztek már „gömbmajomnak” különböző Facebook posztok alatt. Elméletükből kifolyólag természetesen tagadják a holdraszállást is, amely megint csak népszerű vitatéma a mai napig.
Az emberiség történetében rengeteg olyan esemény fordult már elő, amelyek egyszerűen megmagyarázhatatlannak tűnnek, vagy van egy látszólag egyértelmű magyarázatuk, mely, ha a részletek mögé tekintünk, egyből nem is olyan egyértelmű. Ezek az események ihletik a legextrémebb, legbizarrabb összeesküvés-elméleteket, melyek elsőre nevetségesnek tűnhetnek, több valóságtartalmuk van, mint gondolnánk. Kezdhetnénk a felsorolást az Illuminatusok híveivel, vagy a Kennedy gyilkosság különböző konteóival, de elsősorban személyes kedvenceimet szeretném bemutatni részletesebben, kezdve a Gyatlov-rejtéllyel.
Végül de nem utolsó sorban pedig személyes kedvencemről is szeretnék említést tenni, aki nem más, mint a Molyember. Azért hagytam utoljára, hogy megmaradjon az írásom komolysága, hiszen be kell látni, hogy a molyember gondolata egészen bohókás, de így is rengetegen hisznek a létezésében. Sokan félnek tőle és szörnyetegnek tartják, sokan egy kedves lénynek, aki segíti az embereket. Többször kapták lencsevégre természeti katasztrófáknál, illetve baleseteknél, amelyeknél sokak szerint figyelmeztetni próbálta az embereket a közelgő veszélyről. Állítólag jelen volt többek között Fukusimai atomkatasztrófánál is.
A lista tehát végtelen. Ahhoz, hogy egy ilyen teória megszülessen nincsen szükség másra, mint hogy valakinek felkeltse az érdeklődését az adott téma, és rendelkezzen egy kis kreativitással, elhivatottsággal az illető. Vannak esetek, amiket nehéz komolyan venni, de azért láthatjuk, hogy vannak kidolgozott, elgondolkodtató elméletek is, melyek között könnyen meglelhetjük az igazságot.
Forrás: origo.hu
Forrás: millercenter.org