Edzői bántalmazás
KULTÚRA
Palkovics Dana
3/12/2022
A kétszeres ifjúsági olimpiai bajnok, EB-ezüstérmes úszónő, Szilágyi Liliána, 2021. december 29-én posztolta Facebook és Instagram oldalán a megdöbbentő szavakat, amik „botrányáradatot” idéztek elő az online térben. Megfogalmazása szerint édesapja, az ügyvédként praktizáló, Stamina TK-t irányító, korábban Lilu, most a kisebbik testvér edzőjeként munkálkodó dr. Szilágyi Zoltán, testileg, lelkileg és szexuálisan bántalmazta őt és édesanyját. Őszinte kitárulkozását a DTK: Elviszlek magammal c. sorozat egy évadzáró epizódjában is hallhatjuk, az itt tett válaszait felhasználva az edzői oldalról szeretnénk most megközelíteni az ügyét.
Írta: Palkovics Dana
A Magyar Úszószövetség elnöke, dr. Wladár Sándor a megosztást látva haladéktalanul elrendelte az ügy olyan szempontból történő kivizsgálását, hogy az apa, a Stamina TK-nál való edzői tevékenysége során megsértette-e, és ha igen, milyen mértékben a MÚSZ etikai, fegyelmi és gyermekvédelmi szabályzatát. Az ügyet még nem zárták le, ám a nyilvánosságban hatalmas hangot kapott mindez családi- és edzői bántalmazás szempontjából egyaránt.
„A 2016-os Európa Bajnokság előtt bent voltam a szobájában, próbáltam kinyomtatni valamit, amire valamiféle ürügyet talált, hogy azt miért nem csinálom jól. Mikor mondtam, hogy „de légy szíves, hadd csináljam”, elborult és nekem jött. Össze-vissza elkezdett ütni, és életemben először megpróbáltam megvédeni magamat. De egy idő után már olyan szinten rettegtem tőle, már olyan szinten féltem attól, hogy mi lesz a következmény, hogy elengedtem magam – abbahagytam a védekezést. Ő pedig ledobott a földre, és elkezdett tiszta erőből fojtogatni és üvöltötte, hogy „megöllek te rohadt kis k***.”
Ám a bántalmazás nem csupán fizikai formát ölthet. Szilágyi Liliána szerint például a lelki oldala sokkal maradandóbb, mert amíg a testen ért sebek idővel begyógyulnak, mentálisan mélyen megmaradnak a történések.
„Gyerekkoromtól kezdve az apám meztelenül a mérlegre állított és elmondta, mennyire undorító vagyok. Az uszodában ez úgy valósult meg, hogy felállított az edzőm mindenki előtt a mérlegre és azt mondták, ha holnapra nem fogyok egy kilót, akkor kirúgnak.”
Liliánát olyannyira megrázták az ilyesféle esetek, hogy egyszer, egy ilyen után nem evett és nem ivott semmit, sőt, másnap reggel sem. Szinte félájultan csinálta végig a délelőtti edzést, mivel a testsúlymérésre csak ezt követően került sor. Azt mondja, még egy hashajtót is bevett este, majd meghánytatta magát, hogy másnapra 80 dkg-t fogyhasson.
A közösségi oldalon posztolt szövegre visszatérve, tudniillik, dr. Szilágyi Zoltán a nyilvánosságon keresztül, az Origónak eljuttatott levélében üzent vissza nagyobbik lányának, miszerint minden vádat tagad: „Minden egyes hamis szavad egy-egy késszúrás a szívembe [...] Azt csak remélni merem, hogy egyszer, amikor majd szembenézel azzal, hogy mit tettél, Te meg tudsz majd bocsátani magadnak. [...] nem hiszem, hogy akár a Te, akár az én vonatkozásomban a továbbiakban bármilyen okból is indokolt lenne, hogy te Szilágyi Liliánának nevezd magad.” Húga, Gerda, kitart apja mellett, és nővérének „hazug” cselekedeteit a pénz hajszolásával tudja magyarázni.
Az edzői bántalmazás sokféle formát ölthet; bántalmazhatnak valakit testileg, szexuálisan, szóban, lelkileg, illetve testi és érzelmi elhanyagolás által. A sportban, vagyis egy olyan közegben, ahol felelősségen, bizalmon és hatalmon alapul az edző-tanítvány kapcsolat, ezt rendkívül nehéz lehet fel- és beismerni. Hiszen egyrészt lelki megrázkódtatással jár mindezek kimondása, másrészt nem feltétlen egyértelmű, hogy mi fér még bele, és mi az, ami már nem.
Fontos tehát tisztázni, hogy érzelmi bántalmazás lehet, ha félelemérzetet vagy szorongást kelt a tréner a diákban, ha tehát megszégyeníti (pl. megalázza a gyereket a testalkata vagy a teljesítménye miatt), állandóan kritizálja, érzelmileg zsarolja, kihasználja, vagy ha túl magas, esetleg túl alacsony elvárásokat állít elé.
„Egészen addig bántalmazott fizikálisan, amíg nem kezdtem el úszni, hiszen fürdőruhában voltam, látszódtak volna a verés nyomai. Így viszont akkor, ha valamit nem úgy csináltam, ahogy kellett vagy büntetni akarta, akkor anyámat bántotta a szemem előtt. Ez volt a büntetésem... Mindig úgy kellett versenyeznem, hogy az adott versenyemen – ő mindegyiken ott volt – azt kellett csinálnom, amit ő mondott, szóról szóra. Ha önállósítottam magam – hiába nyertem – akkor volt, hogy napokig nem szólt hozzám. Levegőnek nézett. Kicsiként megfordult a fejemben, hogy mit rontottam el, hiszen nyertem.”
Tavalyi Turi György (Cár) úszóedző kapcsán is felkavaró vallomásokat olvashattunk tanítványaitól. Cseh Lászlóval, a már visszavonult, minden idők legsikeresebb nem olimpiai bajnok úszójával készített interjút a 24.hu, melyben a következőket mondja:
„Kőbányán annyira tönkrevágtak minket, hogy nem telt el úgy edzés, hogy valaki ne sírt volna a medencében.”
„Kimondott célként fogalmazódott meg az, hogy meg kell törni a versenyzőt. Ez többször el is hangzott az edző szájából.”
Fizikai bántalmazást pedig akkor él át versenyző, ha fizikai sérülést, fájdalmat vagy szenvedést okoznak neki (ide nem számítva a sportsérüléseket). Ha pl. megalázó beavatási szertartásokon kell részt vennie, vagy túlzott fizikai kockázatvállalásra kényszerítik, ha büntetésként megverik. De ide számít az is, ha evészavarokba hajszolják, megtagadják tőle a pihenőidőt vagy a sérülésből való felépülési időt, vagy ha teljesítménynövelő szerek használatára kényszerítik.
„Megfogta a kezem, berántott a WC-be, és durr. Szó szerint a fal adta a másikat. Majd visszakézből jött a következő.” – Orsovai Péter (Orso) Turi Györgyről, aki szintén az Origót kereste fel történetével.
És ez még mindig nem az első eset. Kiss Lászlót, az úszók szövetségi kapitányát csoportos nemi erőszakért ítélték 3 év börtönre annak idején. Az akkor 21 éves Kiss László két úszótársával erőszakolt meg egy Zsuzsanna nevű lányt egyikük lakásában.
Egyre több sportszövetség foglalkozik kiemelten a bántalmazás megelőzésével és az aggodalomra okot adó esetek feltárásával. De ha nem sikerülne megoldani az ügyet, a házi- és gyermekorvosok, a rendőrség, a gyermekjóléti szolgálatok és a problémához igazodva különböző szervezetek segítségül lehetnek bárki számára.
Próbáljuk a lehető leghamarabb felismerni a bántalmazást, akár a saját bőrünkön tapasztalva, akár egy társunkon, és próbáljunk a lehető leghamarabb kijutni belőle, vagy segíteni máson!
