Egészség vagy stressz?

Napjainkban edzőtermek és online edzésprogramok tömkelege várja az érdeklődőket. A neten egyre több sportkihívás hódít, amelyekhez bárki csatlakozhat. Vajon ezek tényleg az egészségünket szolgálják vagy csak illúziók, amik nyomás alá helyeznek minket?

Írta: Almási Natália

A testkultusz nem újkeletű téma, már az ókori görögöknél is az izmos és esztétikus testet ünnepelték. A szobrok, a különböző sportversenyek mind azt hirdették, hogy a test edzése egyenértékű a lélek és a szellem gondozásával. A fitneszkultúra pozitív alapja vitathatatlan, ugyanis sokaknak ad motivációt és erőt a mások által posztolt tevékenységük, étkezésük vagy épp hozzáállásuk. A közösségi média világában egyre nehezebb elkerülni ezeket a tartalmakat, viszont ez nem mindenkire van ilyen hatással. Van, akiben egy szorongás lavina indul el, ahogy az első filteres, kockahas insta poszt kerül a szeme elé és van ám olyan is, aki ennek láttán felbuzdulva indul meg az edzőterembe, hiszen mind mások vagyunk. Önbizalmunk növelésére kiváló lehetőséget adhat a sport, hiszen tudvalevő, hogy mozgás közben termelődik az endorfin, vagyis a boldogsághormon, ez már önmagában segít, hogy jobban érezd magadat a bőrödben. Viszont a legfontosabb, hogy a valódi cél ne a tökéletes test legyen csupán, hanem saját erőnk, kitartásunk és egészségünk megbecsülése és ápolása. Az edzés legfontosabb összetevője az egyensúly, a cél az egészséges életmód legyen és ne az önsanyargatás. A fejlődés lebegjen a szemünk előtt, de ne állítsunk magunk elé lehetetlen célokat, ezzel elkerülve a sikerélmenyeket. A „lassan járj, tovább érsz” élet megközelítés itt is helytálló.

Az elmúlt években a fitneszkultúra óriási népszerűségre tett szert, tele vannak az edzőtermek, az instán csak úgy pörögnek a „beach body” posztok. Világunkban sokszor találkozunk az idealizált testképpel: feszes has, szálkás izmok, tökéletes arányok. Ezek a képek inspirálóak lehetnek, de egy idő után csak szorongást kelthetnek azokban, akik úgy érzik, nem felelnek meg annak a bizonyos társadalom által sugallt „ideálnak”. Sokan a kalóriák és a kilók mögé bújnak és eközben elfelejtik élvezni az utat, amin járnak. Vannak, akik frusztrálttá válnak, ha fejlődésük nem egyenletes és ezzel együtt nem látják az azonnali változást, esetlegesen hangulatukat a mérleg kijelzőjén megjelenő számok határozzák meg. Szinte mindenki érezte már magát önbizalomhiányosnak, mondhatjuk ez egy teljesen elfogadott emberi érzés, viszont mi dönthetjük el, hogy teszünk- e ellene, és hogy változtatunk- e a napi rutinunkon.

Ebben a sportágban a fejlődés látható és jól mérhető, hiszen a beletett munka megtérül, egyre nagyobb súlyokkal lehet dolgozni, több ismétlés számmal és ezáltal javulhat állóképességünk és nemcsak a fizikai, hanem a mentális kitartásunk is megnövekedhet. Viszont a rendszeres testmozgás ezeknél sokkal több: csökkenti a stresszt, a frusztrációt, javítja az életminőséget és segít a jó közérzet megteremtésében is. Ezek mellett kiváló közösség építő szerepe is van, akár edzőteremben akár csapatban sportolunk, találhatunk magunk mellé közös hobbival rendelkező barátokat, így a sportolás már nem csak nyűg, hanem öröm is lehet.

Segítségünkre lehetnek az okosórák vagy egyéb fitnesz appok is, amiken keresztül követhetjük fejlődésünket, de legnagyobb segítségünkre a belső hozzáállásunk lehet. Ilyenkor vehetjük elő a tarsolyunkból a 10-10-10 szabályt. Ha elbizonytalanodunk, tegyük fel magunknak a következő kérdést: számítani fog ez 10 perc, 10 hónap vagy 10 év múlva? Gyakran rájövünk, hogy a legtöbb kényelmetlen pillanat, rövid távon számít csak, hosszabb távon nem hátráltat bennünket a fejlődésben. Mindemellett elengedhetetlen a kölcsönös tisztelet az edzőtermekben is, lehet, hogy valakinek ez az első napja a teremben, míg van, aki már X éve edz, de ez nem ad okot arra, hogy leszólja a másikat.

Forrás: klubradio.hu

Forrás: pixamay.com

Mindemellett elengedhetetlen a kölcsönös tisztelet az edzőtermekben is, lehet, hogy valakinek ez az első napja a teremben, míg van, aki már X éve edz, de ez nem ad okot arra, hogy leszólja a másikat.

A fitneszkultúra napjainkban egy igen komplex jelenség, hiszen egyszerre lehet a barátunk vagy a legnagyobb ellenségünk is. Figyeljünk a mértékletességre és arra, hogy egyensúlyban legyünk önmagunkkal és ne szorongásból cselekedjünk, hanem a mentális egészségünk lebegjen a szemünk előtt. Szerencsére a „body neutrality” mozgalom tör előre, válaszul a fitnesz kultuszra, így remélhetjük, hogy pár éven belül nagyobb jelentőségű lesz az, hogy senkinek nem kell tökéletesnek lennie.