Egy csésze globalizáció

A kávé sokak számára a reggeli rutin egyik elengedhetetlen része, nélküle nem igazán indul jól egy hétfő reggel sem. Ha te is koffeinfüggő vagy, és érdekel, miért is fizetsz ennyit egy habos-babos lattéért, akkor tarts velem.

Írta: Almási Natália

A szüret és a feldolgozás időigényes folyamat, innen még hosszú út vezet odáig, hogy a kávé a csészédbe kerüljön. Ezek a lépések nagyban befolyásolják az ital későbbi ízét és minőségét. A kávécseresznyéket kézzel vagy géppel szüretelik, a babokat kiszedik, majd szárítással vagy fermentálással dolgozzák fel. Bár ez a munka alapozza meg az egész terméket, a hozzáadott érték döntő része az út későbbi szakaszaiban keletkezik, a termelők mégis csak a végső ár 5-10 százalékához jutnak hozzá.

A történet azonban nem a konyhában vagy a kávézóban kezdődik, hanem több ezer kilométerrel arrébb, trópusi ültetvényeken. Olyan országokban, mint Etiópia vagy Kolumbia, ahol a kávé nem trend, hanem komoly megélhetés kérdése. Az alapokat nézve a kávébab egy gyümölcs magja, amelynek termesztése évekig tart. Két típust különböztetünk meg: az arabicát és a robustát. Az arabica általában 3-4 év alatt hoz gyümölcsöt, de csak később válik leszüretelhetővé. Ehhez képest a robusta 2-3 év alatt válik érett terméssé. Az arabica lágyabb és édesebb ízjegyeket képvisel, míg a robusta sokkal testesebb és keserűbb. Sőt, kétszer annyi koffeint is tartalmaz, mint az arabica.

Egy csésze elkészítéséhez csupán 7-9 gramm kávéra van szükség, ami a világpiaci árak mellett csupán néhány forintos alapanyagköltséget jelent. Ehhez képest egy latte ára könnyen meghaladja az 1000 forintot, vagyis a végső ár túlnyomó része nem az alapanyaghoz, hanem a feldolgozás, a logisztika és a szolgáltatás költségeihez kapcsolódik.

A nyers, úgynevezett zöld kávé globális árucikk, amelynek ára a nemzetközi tőzsdéken alakul, és amelyet befolyásol az időjárás, a terméshozam, a globális kereslet, valamint a devizaárfolyamok alakulása is. Egy jelentős fagy Brazíliában vagy egy logisztikai probléma azonnali áringadozást okozhat a világpiacon. A termék tehát már ebben a szakaszban is erősen kitett a globális gazdasági folyamatoknak. Innen indul a valódi értéknövekedés. A zöld, még íztelen kávébabot zsákokban szállítják a világ különböző pontjaira, ahol kereskedők és importőrök közvetítik a forgalmazását.

Forrás: dallmayrmagazin.blog.hu

Az igazi átalakulás a pörkölés során történik: ekkor alakulnak ki azok az aromák, amelyeket annyira szeretünk. A világos, közepes vagy sötét pörkölés nemcsak ízkérdés, hanem gazdasági is, mivel minden további lépés hozzáad az árhoz. Amikor a kávé végül megérkezik a kávézóba, már rég nem egyszerű mezőgazdasági termékről beszélünk. Egy latte elkészítéséhez eszpresszógép, szaktudás és idő kell. A barista munkája, a tej gőzölése, a gépek karbantartása mind része annak az élménynek, amit végül megvásárolunk. A kávézó nem csupán italt ad el, hanem élményt és szolgáltatást is: a bérleti díj, az energia, a munkaerő és a márkaépítés mind beépül az árba.

Forrás: mezy.hu

Mindeközben egyre többen figyelnek arra is, honnan származik a kávéjuk. A Fairtrade International jelölés szigorú ellenőrzéseket ígér, például a tisztességes munkakörülményeket vagy az igazságosabb bérek biztosítását. Gazdasági szempontból ez egyfajta tudatos beavatkozás a piac működésébe. Az ilyen drágább kávék vásárlásával a fogyasztók támogathatják a kistermelőket, ezzel is jól látszik, hogy az etikus döntéseknek valóban ára van.

A latte így jól szemlélteti a globalizált gazdaság egyik alapvető működését: minél feldolgozottabb egy termék, annál nagyobb értéket képvisel. A nyers kávébab viszonylag olcsó tömegtermék, míg egy csésze kávé akár többszörös áron kerül az asztalra. Nem az alapanyag változik ennyit, hanem az, amit hozzáadunk: munka, tudás, logisztika és élmény.

A következő alkalommal, amikor megveszed a reggeli kávédat, érdemes egy pillanatra belegondolni: nemcsak egy italt tartasz a kezedben, hanem egy egész világot.

Forrás: mindmegette.hu