Fast fashion, vagy inkább slow fashion?

Miért üres a pénztárcánk hó végén, amikor alig vettünk pár ruhát? A mai és régi ruhák külsőre nem biztos, hogy eltérőek, viszont árban és minőségben annál inkább. Hogyan fektessünk be és hordjunk minőségi ruhákat és hogyan óvjuk meg a környezetünket?

Írta: Bokor Anikó

Az ENSZ kimondta, hogy manapság 60 százalékkal több ruhát vásárolunk, mint 15 évvel ezelőtt. Minőségük és élettartalmuk viszont a felére csökkent ez idő alatt. A felmérés igen szomorú a környezetvédelemre nézve, hiszen ezen ruhák megvásárlása és előállítása nagyon sok erőforrást vesz igénybe, gondoljunk csak a shein-re re vagy a temu-ra. Az ilyen üzletláncok nagyja nem büszkélkedhet pozitív visszhanggal, nem is beszélve a az A-ból B-be való kiszállításról, akár repülővel, akár hajóval legyen. Az elmúlt évtizedekhez képest a ruha készítés során teljesen mások lettek a prioritások, már nem a minőség számít, hanem az, hogy minden héten új kollekció legyen a piacon. Nem kihagyva az online vásárlás elterjedését sem, hiszen így még egyszerűbbé vált a vásárlás folyamata. Ez vezet oda, hogy sokkal meggondolatlanabbul költekezünk, ami hosszútávon gazdaságilag megtérhetővé válhat.

Impulzus vásárlásunk legnagyobb elszenvedője elsősorban a pénztárcánk szokott lenni. Majd idővel rájövünk mi magunk is, hogy ezen ruhadarabjaink 90 százalékát nem is hasznosítjuk rendszeresen. Van, hogy hirtelen felindulásból megvesszük, majd a szekrény mélyén köt ki. Pár hónap múlva nagytakarítás közben megtaláljuk és rájövünk, hogy egyáltalán nem volt kihasználva. És ez még a kellemesebb eset, hiszen, amikor megtaláljuk újra ezeket a kihasználatlan darabokat, fel tudjuk tölteni valahova és eladni. Így legalább a pozitív benne, hogy újra hasznosíthatjuk és egyben az árukat is visszanyerjük. Ennél nehezebb helyzet ugyanis az, amikor megvesszük drága pénzért az adott ruhát különböző fast fashion üzletláncoktól, hordjuk egy ideig, majd egyszer csak megadja magát és elszakad/elhasználódik. Sajnos a magas áraik egyáltalán nem tükrözik minőségüket, így ezek a ruhadarabok pár hónap rendszeres használat után előbb-utóbb a kukába landolnak. Ez hozzá vezeti az embereket az újabb ruhadarabok megvásárlásához. gyakran észre se vesszük és máris belekerültünk az ördögi körbe.

A kettőt összehasonlítva, mind gazdaságilag mind környezetileg, és mind materiálisan a legpraktikusabb a fenntartható divat maga.

Ezzel szemben a slow fashion a minőségre, fenntarthatóságra koncentrálódott. Emellett a pénzünk is megtérül, hiszen ezeket a darabokat nagyon jó árba meg lehet találni és mellé nagyszerű minőséget garantálnak. Ezáltal sokkal tovább fognak a ruhák a hasznunkra válni. Ezekről a ruhadarabokról érdemes tudni, hogy mivel nem a mai prioritásoknak megfelelve készültek, hanem a régebbi gyártásnak így sokkal minőségibb anyagok jellemzik, mint például az organikus gyapjú és a száz százalék farmer anyagok. Eltérve ezzel a fast fashion által előnyben részesített elasztin és műszálas anyagaitól. Illetve pontosabb varrás technikával jöttek létre. Ezáltal sokkal strapabíróbbak tartósabbak és nem nyúlnak ki, mennek tönkre pár használat után. Viszont figyelni kell ezeknél a ruháknál is, hogy hol szerezzük be őket hiszen itt is határ a csillagos ég.

Forrás: www.thesearetheheydays.com

Budapesten nagyon sok vintage clothes shop található, amik kifejezetten drágán adják ezeket a használt ruhákat. Az ilyen termékek vásárlása esetében fontos az, hogy körülnézünk minden helyen és megismerjük az üzleteket. Sok boltban vannak szezonális akciók, heti akciók, van, ahol kilóra árulják a ruhákat, vagy akár beárazva. Mivel az online vásárlás is nagyon elterjedt manapság, ezért alternatívaként szolgálhat a vinted app, ahol számos eladó termék kínálatából tudunk válogatni. Nem mellesleg környezetünkre kímélő hatással tud lenni, hiszen ezek beszerzése nem igényel újabb gyári folyamatokat. Ezáltal nem pazaroljuk erőforrásainkat és az illegális munkaerőt, kizsákmányolást sem támogatjuk.

Forrás: https://patentduo.hu