Magyarország kontra Románia – Egy erdélyi fiatal szemszögéből

Bába Kriszta a BGE Külkereskedelmi Kar elsőéves kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatója fél éve él országunkban. A következő sorokban beszámol nekünk itteni tapasztalatairól, valamint megosztja velünk a két országgal kapcsolatos eltéréseket.

Írta: Bokor Anikó

Milyen érzés volt átlépni a határt, és szembesülni azzal, hogy egy idegen országba költözöl?

Úgy éreztem, hogy föl vagyok rá készülve, viszont amikor átléptem elég fura volt ténylegesen szembesülni vele. Egyébként nagyon-nagyon vártam, de megvolt az is, hogy sokkal kevesebbet leszek majd a barátokkal, családdal stb. Sokat segített viszont, hogy nem egyedül jöttem..

Hogy telt az első hónap, mik voltak azok a szokatlan dolgok, amik szembejöttek veled először?

A közlekedés elég szokatlan volt számomra, mert egy kisvárosból jövök és ott abszolút nincs tömegközlekedés. Így ahhoz még ma se vagyok teljesen hozzászokva. Az embereken azt látom, hogy itt egy kicsivel nyitottabbak. Nálunk viszonylag zárkózottabbak az emberek, nehezebben lehet velük kibontakozni.

Mi alapján döntöttél úgy, hogy erre az egyetemre jelentkezel? Hogy élted meg az első napokat, könnyedén találtál barátokat?

Őszintén, először messzebb szerettem volna menni, de aztán végül ide esett a választás, mert könnyebb, hogy magyar nyelven folyik az oktatás is meg minden. Az első napom elég viccesre sikeredett, mert az egyetemnek ugye három épülete van, és én nem voltam tisztában azzal, hogy melyik melyik. Ezért véletlenül egy teljesen másikba mentem. Így a második napom volt konkrétan az első az iskolában. A barátok terén, pár hét után már megvoltak azok az emberek, akikkel még most is jóban vagyok.

Észleltél különböző eltéréseket a magyar és román oktatási rendszerrel kapcsolatosan?

Elsősorban azt, hogy itt természetesen nem kell románul tanulni. Otthon is van magyar oktatás, de ott a román az kötelező mellé. A jegyrendszer is teljesen más, mert nálunk például 10-ig van az osztályozás, és 5-ös alatt minden bukójegynek számít. Itt meg 2-estől lehet átmenni. Az érettségi átszámolása is kicsit bonyolult folyamat volt, mert nálunk nincs emelt érettségi, és nem pontokkal számolnak, hanem a 4 érettségi jegyéből vonnak egy átlagot és a szerint van az egyetemre való felvétel.

Mit vettél észre az itteni ár-érték arányokon? Elégedett vagy velük, esetleg magasabb, akár alacsonyabb árak vannak Romániában?

Nagyon megleptek az itteni árak, mert sokkal drágább itt minden. Például akár egy Lidl-ben is elég nagy eltérés van az otthonihoz képest. A dohánytermékek is elég kiakasztó árba vannak, otthon sokkal olcsóbb az is.

Hogyan tudsz a honvággyal megbirkózni? Mi hiányzik legjobban otthonról, illetve milyen gyakran tudsz hazalátogatni Erdélybe?

Gyakran beszélek a szüleimmel és az ottani barátaimmal, nem csak telefonon, hanem facetime-on is. Legfőképp a családom a barátaim hiányoznak, illetve a macskám, ő nagyon-nagyon hiányzik. De Pest szerencsére kompenzálja, mert nagyon szeretem a várost és az itteni barátaimat is. Hazalátogatni elég ritkán tudok, de most így karácsonykor elég sokat, egy hónapot voltam otthon. azelőtt csak októberben tudtam hazamenni egy hétre. Egy hétvégére nem éri meg hazamennem, ha repülővel megyek akkor se a legkényelmesebb, autóval, meg azért egy 7-8 óra az út.

Mennyire fogad el vagy éppen nyom el az ország titeket?

Az oktatásban például nagy probléma van ezzel, mert úgy kezelik a magyar diákokat, amikor román nyelvet tanítanak nekünk, mintha románok lennénk. Az ilyen alap dolgokat, hogy hogyan kommunikáljunk, abszolút nem fektetnek hangsúlyt. Már egyből az irodalommal kezdenek. Ezért van az, hogy a legtöbb erdélyi magyar diák nem tud románul, viszont megértünk mindent, de válaszolni nehéz. Nagy probléma az is, hogy nagy hiány van magyar anyanyelvű, románt tanító tanárokból. Van olyan, hogy román tanárokkal helyettesítik, ami nem a legjobb a diákoknak. Az elnyomás mértéke nagyban függ, hogy milyen korosztály, és hogy melyik részén vagyunk Romániának. Sokszor volt már, hogy taxiban ülve beszélgettünk és a sofőr ránk szólt, hogy „Romániába vagyunk, tanuljatok meg románul.” Ez vonaton is előfordult már. A fiatalabbak viszont sokkal elfogadóbbak, inkább a 30+ korosztály, ami problémás.

A két országot összevetve szerinted miben tudna még Magyarország illetve Románia fejlődni egymáshoz képest?

Tömegközlekedés szempontjából biztos, hogy Romániának kell javulnia, mert nálunk például Kolozsváron, ami egy nagy egyetemváros, ott is csak pár busz van és azok is elég rossz állapotúak. Ami pedig nálunk előny, hogy sokkal több opció van a különböző üzletláncokból. Például megtalálható a Sephora, és ezen kívül több amerikai gyorsétterem-láncolat is fellelhető.

Melyik országban képzeled el magad, amely jobban hozzá segít a kiteljesedésedhez?

Egy jó ideig itt Magyarországon képzelem el az életem. Legalább egy 10-20 évig biztos, aztán majd lehet hazaköltöznék. Úgy érzem, hogy itt magyarként sokkal több opcióm van, mint otthon. Ezen kívül most nagyon jól érzem magam Magyarországon és Pesten is.

Forrás: utazaskatalogus.hu

Forrás: atena.sk