Meg lehet-e élni diákmunkából 2025-ben?

Egyre több egyetemista vállal munkát tanulmányai mellett, ám ami korábban tapasztalatszerzés volt, ma sokak számára megélhetési szükségletté vált. Vajon mennyit kell dolgozni, hogy kijöjjünk a hónap végéig, és milyen árat fizetünk ezért az időnkből?

Írta: Gyenes Ágnes

2025-re megemelték a minimálbért, amivel a diákoknak is emelkedett az órabére ebben az évben. Eddig átlagosan 1900 forintot kereshettek óránként, viszont ettől az évtől az összeg 2100 forint fölé gyarapodott a munkától és munkaadótól függően. Az egyszerűbb fizikai munkák, mint raktározás vagy bolti kisegítés alacsonyabb bérezésű, viszont általában ezek a legrugalmasabbak, ami mellett kényelmesen lehet tanulni, részt venni iskolai eseményeken vagy szórakozni. Havalamilyen nyelvvizsgával vagy speciális szaktudással, tapasztalattal rendelkezünk, akkor akár 2200-tól, egészen 3000 forintig terjedő órabért kaphatunk. Itt már gyakran szükség van háttértudásra, számítógépes ismeretre vagy kommunikációs képességekre és minimum heti 20-25 óra munka vállalása.

Az elmúlt évek során egyre gyakoribb a fiataloknál, a munka vállalása a tanulmányok mellett. Míg régebben ezt inkább tapasztalatszerzésként kezdték el, manapság ez átalakult szükségletté. A megélhetési költségek, a lakhatás, a kollégiumi díjak, az egyetemi költségek és még a szórakozás is drágult és ez egyre több tanulót ösztönöz arra, hogy pénzt keressen. A fiatal egyetemisták számára, főként az elején, az önálló élet már-már megfizethetetlennek tűnik, különösen a nagyvárosokban. Felmérések szerint, körülbelül a magyar egyetemisták fele dolgozik a tanulmányai mellett és ez az arány évről évre növekedik. Felmerül bennünk a kérdés, hogy mennyit, mit kell dolgozni ahhoz, hogy meg tudjunk élni a diákmunkából.

Egy egyetemista havi kiadása gyorsan felemésztheti a diákmunkából keresett összeget, főleg, ha a lakhatást is önerőből fizeti. Egy albérlet vagy kollégiumi díj önmagában 70-150 ezer forint. Ehhez még hozzátartozik a heti bevásárlás, az élelmiszerek, tisztasági szerek, közlekedés, tanulmányi költségek és a szórakozás. Egy havi kiadás könnyen elérheti a 200 ezer forintot, ami nem tartalmaz egyéb ráfordításokat, váratlan számlákat. Ezeket figyelembe véve sajnos nagyon sok diák számára a fizetés nem feltétlenül gyarapodást, hanem inkább a túlélést biztosítja. Ismerőseimen és magamon is észreveszem, hogy sokszor épphogy kicentizem a hónap végét és inkább eggyel több napot elvállalok, hogy ne kerüljek szorult helyzetbe. A kérdés sokszor mégsem az, hogy meg lehet-e élni a diákmunkából, hanem az, hogy milyen áron.

A munkavállalás időbe kerül. Heti több műszak gyakran megy a tanulás, a kapcsolatok és saját egészségünk rovására. Kevesebb idő jut a felkészülésre, emellett a munka fizikailag és mentálisan is leszívja a diákokat. A barátokkal nehezebb összeegyeztetni a programokat, a családlátogatásra kevésbé van idő, főleg a vidékiek számára és hamar elhanyagoljuk önmagunkat, illetve a pihenés is háttérbe szorul.

Forrás: etaska.hu

Forrás: sarisap.asp.lgov.hu

Mindig nehéz döntés, amikor valaki elhatározza, hogy a tanulmányai mellett munkát vállal. Ellenben nem minden a végletekről szól. Nem kell túlhajtani magunkat vagy feláldozni az egyetemi éveinket. Ha tudatosan választunk, reálisan vállalunk el óraszámot, illetve odafigyelünk a kiadásainkra, akkor a munka inkább segítség lehet, mint teher. Egy testhezálló diákmunkával zsebpénzt kereshetünk, tapasztalatot szerezhetünk vagy akár egy lépéssel közelebb kerülhetünk az anyagi önállósághoz. Az egyensúly megtalálása talán nehéz, de nem lehetetlen.

A fizetés alakulását tehát befolyásolhatja a munkakör, munkáltató és az elhelyezkedés is. Budapesten és Észak-Magyarországon jellemzőek a magasabb órabérek, míg délkeleten alacsonyabb, minimálbérhez közelebbi órabért kapnak a diákok. Körülbelül heti 15 óra munkával havi 110-150 ezer forintot kereshet egy tanuló, diákmunkával, ami mellett nem romlik meg az átlaga, illetve a szórakozást sem kell kizárnia. De mire elég ez a pénz?