Mesterséges intelligencia
A nagyhatalmak új játékszere
GAZDASÁGI ROVAT
Pávó Zsófia
10/10/2024
Az AI ma már nem csak technológiai kérdés, hanem a globális gazdasági és politikai játszmák kulcsfontosságú eleme. Amerika és Kína között egyre élesebb a verseny, hogy kié lesz a vezetői szerep, míg Európa inkább a technológia szabályozására fókuszál. Az AI átrendezi a világ gazdasági erővonalait, miközben új kiberbiztonsági és geopolitikai kockázatokat hoz magával. Vajon ki kerül ki győztesen ebből az újfajta versengésből, és hogyan hat majd mindez a jövőnkre? A mesterséges intelligenciával nem csak a jövőt formáljuk, hanem a geopolitikai szabályokat is alakítjuk.
Írta: Pávó Zsófia
Technológiai verseny: Az AI mint geopolitikai játszma
Az AI-verseny mára egyértelműen Amerika és Kína között zajlik, és nem kis tételben játszanak. Kína masszívan fektet az AI fejlesztésébe, és célja nem más, mint hogy 2030-ra piacvezető legyen ezen a téren. Az "AI 2030" programjuk keretében nemcsak a technológiai iparba pumpálnak óriási összegeket, hanem a kormány is aktívan részt vesz a stratégiai irányításban. Gondoljunk csak a Huaweire vagy a Baidura, ezek a cégek nemzetközi szinten is komoly játékosokká váltak, és mind a mesterséges intelligenciát használják arra, hogy Kína gazdasági és politikai hatalmát növeljék.
Európa: A mesterséges intelligencia “gatekeeper”-e
Amíg az USA és Kína között megy a technológiai verseny, Európa inkább a “lassan, de biztosan” mondásra alapoz. Az Unió nagy hangsúlyt fektet a mesterséges intelligencia szabályozására. Nem csak a technológia előnyeit akarják kihasználni, hanem biztosítani szeretnék, hogy az etikai és jogi szempontok is megfelelően érvényesüljenek. Az “EU AI Act” névre hallgató törvénytervezete például szigorúan szabályozná, hogy az AI-t hogyan lehet használni olyan kényes területeken, mint például az arcfelismerés vagy az adatvédelem.
Az USA sem marad le, hiszen a techcégei, mint az OpenAI (ChatGPT), Google és a Microsoft az élvonalban vannak. Az AI fejlesztése itt inkább a magánszektorra támaszkodik. Amerika például keményen visszavágott Kína mesterséges intelligencia-, és technológiai növekedésének azzal, hogy korlátozta a chip-exportot, mivel ezek nélkülözhetetlenek. Ez a verseny azonban nemcsak a technológiára korlátozódik, hanem egy geopolitikai játszmává vált, ahol az AI a globális hatalmi harc egyik fő eszköze.
Ez a szabályozási irány nagyban eltér attól, amit Kína vagy az USA képvisel. Európa számára a szabadságjogok védelme és a polgárok jogainak megőrzése áll a középpontban, még ha ez azt is jelenti, hogy a szigorúbb szabályozások miatt a cégek hátrányban vannak a globális piaci versenyben. Kérdés, hogy hosszú távon ez mennyire lesz sikeres stratégia, de egy biztos, hogy Európa nem akar kimaradni az AI témából, csak más játékszabályok alapján tervez érvényesülni.
“Cybersecurity” és a geopolitikai konfliktusok
Az AI egy másik, talán kevésbé látható fronton is fontos szerepet játszik: a kiberbiztonság és a kiberhadviselés (azaz cyber warfare) terén. Ez nemcsak állami szinten okoz problémákat. A vállalatok is egyre jobban függenek az mesterséges intelligencia alapú rendszerektől, ami sebezhetővé teszi őket. Az AI szabályozásában a nemzetközi összefogás hiánya tovább fokozhatja ezeket a kockázatokat. Egyre nagyobb szükség van arra, hogy globális szinten is összehangolják az AI fejlesztését és alkalmazását, különben könnyen kicsúszhat a kezünkből az irányítás.
Gazdasági dominancia és az AI jövője
Azok az országok, amelyek a mesterséges intelligenciában élen járnak, komoly előnyre tehetnek szert a globális gazdasági versenyben. Az AI nemcsak a tech iparágakban hoz változást, hanem gyakorlatilag minden szektorban – az egészségügytől kezdve a logisztikán át a pénzügyi világig. Ugyanakkor a kisebb, technológiailag fejlett országok is feltörekvőben vannak: Izrael, Szingapúr vagy Dél-Korea is kiemelkedően teljesít a digitális fejlesztésben, és ezzel egyre nagyobb szerepet játszanak a globális gazdaság alakításában. Az AI tehát nemcsak a technológiai ipar jövőjét formálja, hanem a gazdasági erővonalakat is átrendezheti. Azok az országok, amelyek jól használják ki ezt a technológiát, komoly előnyre tehetnek szert a nemzetközi színtéren, és új gazdasági központokat hozhatnak létre.
Új játékszer vagy a káosz szikrája?
A kérdésre a válasz bizonytalan. Ami biztos, hogy a mesterséges intelligencia forradalma messze túlmutat a technológiai újításokon. Alapvetően átalakítja a világ gazdasági és politikai hatalmi viszonyait. Az AI már most komoly eszközzé vált a geopolitikai játszmákban, ahol a nagyhatalmak – különösen Amerika és Kína – küzdenek a vezető szerepért. Európa saját útját járja, próbálva egyensúlyt teremteni a technológiai fejlődés és az etikai normák között.
A kérdés már csak az, hogy melyik ország, milyen szabályozások, és melyik technológiai modell fogja formálni a jövőt, illetve, hogy az AI segíteni fog a globális problémák megoldásában, vagy csak újabb kihívásokkal fog szembesíteni minket? Egy biztos: a verseny még csak most kezdődik.
