Startupok világa

Egyetem, vizsgaidőszak, kollégiumi bulik, és egy saját cég? Egyre több fiatal vág bele a vállalkozásba, már az egyetemi évei alatt. Egy ötlet ugyanis nem vár: ha jó az időzítés, jobb most belevágni, mint később azon gondolkodni, „mi lett volna, ha”.

Írta: Petercsák Fanni

Ha az ötlet megvan, jön a következő kihívás: ki viszi végig? Egy startupban persze lehet mindent egyedül csinálni, de hamar kiderül, hogy sokkal többre jutsz csapatban. Az egyetem ebben hatalmas előny. Mindenhol ott vannak a potenciális társak. Szaktársak, barátok, diákszervezeti ismerősök, igazából bárki lehet az, aki kiegészíti a képességeidet. Egy mérnök, egy közgazdász és egy designer együtt sokkal messzebbre jut, mint három ugyanolyan háttérrel rendelkező ember. A különböző gondolkodásmódok, készségek és erősségek keveredése adja a startup igazi erejét. És persze fontos a kémia is: ha szerettek együtt dolgozni, könnyebb lesz túlélni a nehéz pillanatokat is.

Az első lépés általában nem valami bonyolult üzleti terv, hanem egy apró bosszúság felismerése. Miért nincs egy kényelmesebb app a jegyzetelésre? Miért olyan körülményes lakást bérelni Budapesten? Hogyan lehetne olcsóbban ételt rendelni a kollégiumba? Ezek mind olyan kérdések, amelyek sok egyetemistának ismerősek, és ha valaki képes rájuk egyszerű, működő választ adni, abból már születhet vállalkozás. Fontos persze, hogy ne csak a saját fejedben legyen zseniális az ötlet, hanem mások is érezzék: igen, erre tényleg szükség van. Emiatt érdemes korán beszélgetni másokkal, tesztelni, kipróbálni a koncepciót, akár nagyon kicsiben. Ez az ellenőrzés/ próba az, ami sok felesleges kört és csalódást spórolhat meg.

A pénz kérdése ilyenkor mindig előkerül, de a valóság az, hogy a legtöbb induló startup nem nagy befektetéssel, hanem sok lelkesedéssel és rengeteg munkával kezdődik. Egy minimális kezdőtőke sokszor elég, ha kreatív vagy. Emellett ma már elérhetők ösztöndíjak, pályázatok, sőt inkubátorprogramok is, amelyek kifejezetten fiataloknak szólnak. Ezekben nemcsak anyagi támogatást lehet szerezni, hanem mentorokat, kapcsolati hálót, sőt néha irodát és technikai hátteret is. Az egyetemisták helyzete ebből a szempontból kedvező: sok program számít rájuk, mert a friss ötletek és a bátor kísérletezés pont ebből a korosztályból érkezik.

Persze a startup élet nem csak csillogás. Sokkal inkább hullámvasút. Lelkes hajnalok, amikor úgy érzed, minden működni fog, és csalódott esték, amikor kiderül, hogy valami nem úgy sikerült, ahogy tervezted. Kudarc, hibák, éjszakázások, mondhatni mind a csomag részei, de aki egyetemistaként belevág, az nem csak üzletet épít, hanem elképesztő mennyiségű tapasztalatot is szerez. Megtanulja, milyen egy csapatot vezetni, hogyan kell pénzt szerezni, ügyfelekkel beszélni, és hogyan lehet túlélni akkor is, ha valami összeomlik. Ezek olyan készségek, amelyeket később bármilyen munkahelyen kamatoztatni lehet, sőt gyakran többet érnek, mint egy szimpla szakmai gyakorlat.

Forrás: istockphoto.com

Forrás: istockphoto.com

Sokan mondják, hogy egyetemistaként vállalkozni felelőtlenség. Valójában viszont pont ilyenkor a legjobb időszak próbálkozni. Nincs még családi hitel, amit törleszteni kell, nincs akkora tétje a kudarcnak, és sokkal több az idő a kísérletezésre. Ha egy ötlet nem jön be, lehet másikat találni, és minden bukásból tanulni. Az egyetem tehát nem akadály, hanem lehetőség: inspiráló közeg, szabadgondolkodás és rengeteg kapcsolat.

És ki tudja? Lehet, hogy a következő nagy magyar tech-siker éppen egy kollégiumi szobából indul el. Az ötlet talán most is ott motoszkál valaki fejében, csak bátorság kell, hogy kimondja: miért ne próbálnánk meg?