Szkíathosz: ahol a hegy és a tenger találkozik

Tengerillat, kabócák, napsütés, pálmafák, sült garnéla és pezsgő éjszakai élet… ez jellemzi az összes mediterrán tengerpartot a főszezonban. De ez a kis görög sziget, Szkíathosz, egy kicsit talán több, mint egy jól megszokott turistacélpont. Itt (is) forgatták a híres, időtálló musicalt, a Mamma Mia!-t.

Írta: Magyar Anna

Nem is csoda, hiszen a sziget egyszerre adja meg a városi életérzést, tele bisztrókkal, éttermekkel, bárokkal, amik persze minden este teljesen megtelnek. Egyszerre adja meg a hegyvidéki nyugalmat, hiszen az északi rész a domborzati viszonyok miatt teljesen lakatlan és egy részén kiépített úthálózat sincs, és persze, egyszerre adja meg a végtelen fürdési lehetőséget a szebbnél szebb tengerpartjaival. De ne szaladjunk ennyire előre!

A sziget elég könnyen megközelíthető, hiszen van reptere, de kompok is nagyon gyakran kötnek ki arrafelé. A helyiek nagyon vendégszeretőek, nem is csoda, mert szinte az egész bevételi forrásuk a turistákon alapszik, de ami ott várt minket, az még így is meglepő volt: a szállásadónk kijött értünk teljesen ingyen, önszántából a reptérre kocsival, az éttermek előtt mindig hívogattak be a helyiek, és egyébként meg is jegyzik, ha ott jártál, és következő alkalommal, ha betérsz, már „my friend” leszel. Ha megéhezel, végtelen taverna, azaz hagyományos görög étterem közül választhatsz, de természetesen vannak dögivel romantikus, néha kicsit túlárazott, modernebb vendéglátóhelyek is. A tenger gyönyörű, tiszta, átlátszó, ja, és búvárkodásra is alkalmas, amit életemben először volt is szerencsém kipróbálni. A kezdeti stressz és levegőkapkodás leküzdése után, az egyik legjobb élményemmé alakult az egész 6 napos kiruccanáson.

Az egyikké. Merthogy másnap kicsit rosszabb idő volt, így fürdeni kevésbé volt kedvünk, szóval nekiálltunk más lehetőségek után kutatni. Be akartuk járni a szigetet, de a busz a kiépítetlen területek miatt nem volt opció, így hát gondoltuk, megpróbálunk quadot bérelni. Felpattantunk rá, és elindultunk bejárni a sziget nehezebben megközelíthető zugait, ami talán a legjobb döntés volt, amit meg tudtunk hozni. 

Nem mondom, hogy néha nem éreztem magam veszélyben a kanyargós, tök meredek földutakon, ahol sehol nem volt kerítés, csak szakadék, de minden pillanatát élveztem. Szinte teljesen egyedül voltunk mindenhol, itt-ott, néha-néha találkoztunk csak másokkal.

A kilátás gyönyörű volt: a helyek völgyeiben látszódott a kék tenger, a szélfuvallatok néha megcsapták sós levegővel az arcunkat, a zenélő kabócák hangját pedig csak a motor zúgása nyomta el. Sorban jártuk az eldugott partokat, volt, ahol teljesen egyedül voltunk, volt, ahol akkora hullámok voltak a széltől, hogy fellöktek minket, de egy biztos: sok tengerparton jártam már életemben, de ilyen szép helyeket, mint ott, még sosem láttam.

Egyetlenegy apró dolog volt, ami szegte a boldogságom: a sziget északi részén fekszik egy nagyon híres part, amit Lalaria beach-nek hívnak, de általában csak Mamma Mia! beach-ként referálnak rá. Az a part az egyik, ha nem a leggyönyörűbb az egész szigeten, ugyanis a forgalomtól teljesen el van zárva, se autóval, se quaddal, de még gyalog sem lehet megközelíteni, egyedül hajóval. Így nincs túlzsúfolva, nincs szemét, a part megőrizte a maga természeti szépségét. Természetesen mi se hagyhattuk ki, hogy foglaljunk egy hajótúrát, viszont aznap is északi szél volt, ráadásul nagyon erős, így a hatóságok nem engedték, hogy kiköthessünk a Lalarián. Szóval a nagy vágyamat, ami miatt ezt a szigetet választottuk, sajnos végül nem sikerült látnom. De mi ez, ha nem egy ok arra, hogy visszatérjünk még?

Nagyon ajánlom a szigetet azoknak, akik szeretik a természetet, szeretik a tengert, szeretnek fürdeni, viszont annyira nem örülnek, ha a nyakukban is turisták fekszenek a zsúfolt parton. Tekintve, hogy annyira még nem felkapott, mint a többi görög sziget, talán jobban lehet élvezni a nyugalmat, tisztább partokat lehet ott látni. De azért a városi nyüzsgéstől sem kell teljesen búcsút venni, mert főszezonban hamar megtelik Szkíathosz aprócska városkája is, csak merni kell azon túl is menni!