
Teázás, mint kulturális tükör
KULTÚRA
Csutak Zsófia
10/1/2025
A tea nem csupán egy ital, hanem annál sokkal nagyobb jelentéssel bír a kultúrában. Ahány kultúra annyiféleképpen fogyasztják, és más-más értékeket kapcsolnak hozzá. De vajon honnan indult ez a történet?


Írta: Csutak Zsófi
A tea őshazája Kína, ahonnan már Kr. e. 2–3. évezredből vannak utalások a tea gyógynövényként való használatára. Majd később vették át a Japánok is és terjedt át Ázsia többi részére. Idővel, pedig Európában is kialakult a hagyománya. Először a teát a holland és portugál kereskedők szállították be Európa földjére a 16. század végén. Az első ország Hollandia volt, ahol rendszeresen kezdtek el teát fogyasztani. Manapság azonban már abszolút normálissá vált, hogy mindenki szürcsölgeti az ilyen-olyan különböző ízesítésű ice teákat, de azért nézzünk bele egy kicsit, hogy milyen történelmi háttere is van egyes kultúrákban és országokban.
A japán teaceremónia, vagyis a chadō ("a tea útja"), egy mélyen spirituális és művészi gyakorlat. Biztos vagyok benne, hogyha nem is kóstoltad, de elég valószínű, hogy hallottál a matcha nevezetű porról, amiből készül az ital. Sokak szerint leginkább a fű ízéhez hasonlítható, de ennél sokkal többről van szó, hogyha egy kicsit beleásod magad. Az országban számos teaszobát találhatsz, ami egy csendes, tisztelettudó hangulatot sugároz vissza. Az eszközök, amiket használnak egyediek és különlegesek, ilyen a bambusz teakeverő (chasen), kerámia csészék (chawan), teáskanál (chashaku). A teázás 4 alapelvet tükröz: harmónia (wa), tisztelet (kei), tisztaság (sei), nyugalom (jaku). Én a teázást úgy tudnám leírni az ő kultúrájukban mintegy egy meditálást, elmélyülést, spirituális kötődést.
Térjünk át hazai vizekre, bár Magyarországon a teázási szokásoknak nincsenek olyan mély gyökerei. A falusi kultúrákban gyógyteákat már régóta alkalmaznak, például kamilla, hársfa, csipkebogyó. Napjainkban már tovább fejlődtek a teázási szokásaink és sokkal hétköznapibbá vált. Nyugodt, hangulatos teaházakat találni szerte az országban, és némelyikben visszaköszönnek a japán és a kínai hagyományok is. De persze egészségtudatosság szempontjából is egyre elterjedtebb, és többen választják a zöld teát vagy gyógynövényes keverékeket. Magyarországon egyfajta egyensúlyt hoz, egyszerre jelent kikapcsolódást, egészséget és nyitottságot a különböző kultúrák felé.
A következő ország teázási kultúrája az előkelőséget, elitséget szimbolizálja az angol arisztokrácia révén. Az angol ötórai teázás, mint egy társadalmi szimbólum, hagyománya a 19. században kezdődött, Anna, Bedford hercegnője által. A teázással hangsúlyozzák a kifinomultságukat, a jó modort. A menü általában egy fekete tea, Earl Grey vagy English Breakfast tea aprósüteményekkel.




Az angolok számára a tea nem csupán ital, hanem a társasági élet és az elegancia szimbóluma. A teával való bánásmód, a tej hozzáadása egyfajta jelkép, hiszen a tej-tea aránya egyfajta jelzője lett annak, hogy mennyire volt tehetős a házigazda.
Annyira globális jelenséggé vált, hogy Budapesten matcházó helyeket már valószínűleg minden második sarkon találsz, olyan elterjedtté vált. Angol stílusú teázót találunk Tokióban, vagy kínai oolongot kóstolunk Berlinben.
A teázási szokások segítenek megérteni a különböző népek értékrendjét, történelmét, társadalmi berendezkedését. A tea lehet filozófia, szertartás, barátság, vendégszeretet vagy egészségtudatosság, attól függően, hogy hol vagyunk a világban.
Ha esetleg megkívántad a cikk olvasása közben a teát, itt van pár ajánlás a számodra: Sirius Teaház, Körönd Teaház, TEHÁT teázó, Darjeeling Indiai Teaház & Kávézó, Flying Bird Tea House.