Törökország gazdasági helyzete

Törökország jelenleg egy gazdasági recesszió közepette találja magát. Köztudott tény, hogy az inflációval és egyéb politikai problémákkal küzdő ország erősen keresi a megoldást, csupán lehet, rossz helyen. Mi lehet ennek az oka? És milyen kilátásai vannak Törökországnak?

Írta: Lovas Hanga

Pozitívan értékelendőek azonban a hatalmas infrastrukturális fejlesztések, valamint a turizmus újraindítására tett intézkedések a covid után. Az idei Isztambuli utazásom alkalmával sikerült megtapasztalnom személyesen is ezeket a változásokat. Az új isztambuli repülőtér például a világ egyik legnagyobb repterének épült, és ezen elvárásoknak meg is felelt. Lenyűgöző, hatalmas és modern. A köztudott magas infláció ellenére nem feltétlen észlelhető semmilyen változás a turizmuson. A repülőjegy árak középszerűek, illetve sem a múzeumi belépők, sem a taxi árak nem tértek el a hazai színvonaltól. Egy éttermi fogyasztás végösszege ellenben meglepően alacsonyabb volt, mint más országok turisztikai központjaiban. 

Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a Török Köztársaság elnöke Recep Tayyip Erdogan, már 20 éve jelentős alakja a török politikának. Ebből az utóbbi kilenc évben miniszterelnöként láthattuk. Idén, 2023. május 14-én tartották az elnökválasztást, amelyen szoros versenyben ismét győzelmet aratott. Ez sokaknak meglepő végkimenetel volt, hiszen az utóbbi időkben hozott intézkedéseit komoly kritikák illették. Különösen a gazdaságot érintő inflációs kamat politikája. Emiatt a török infláció a 85%-os csúcsot is elérte a tavalyi évben. Ezt sikerült a felére csökkentenie, bár a jelenlegi 58% sem ideális. A török lírának ez az extrém elértéktelenedése többek között a hibás kamatpolitika eredménye. Világviszonylatban ostoba közgazdasági nézetnek tartják az Erdogan által képviselt infláció kezelő kamatpolitikát, miszerint a magas kamatok okozzák a magas inflációt. Ezért Erdogan nem engedélyezte a jegybanki alapkamat emelését- ezzel is akadályozva a jegybank függetlenségét -az infláció leküzdésére, sőt még csökkentette is 5%-al. Ennek köszönhetően elriadtak a külföldi befektetők az újabb pénzbehozataltól.

Élelmiszer vásárláskor ugyan annyi pénzért, mint itthon nem egy, hanem négy teli szatyorral távoztunk. Az éttermek előtti vendég csalogatás, a vásárokban történő alkudozás és kedves, előzékeny bánásmód viszonylag kevés pénzért, nem tükrözi az ország nehéz helyzetét. Miként nálunk ennyi pénz nem érne ilyen bánásmódot, hasonló termékeket, Isztambulban ez nagy összegnek számít.

A választásokat követően Erdogan beismerte a kamatpolitikájának a kudarcát, és megfelelő szakemberre bízta a pénzügyminiszteri posztot, több függetlenséget enged a jegybanknak, és az ésszerűtlen állami költekezést visszaszorította. Megszorító csomagokat vezettek be, az üzemanyagok és az alkoholok ára emelkedett a jövedéki adón keresztül. Emeléseket jelentettek be a társasági adó, ÁFA, gépjárműadó mértékében. Ezek máris meghozták eredményüket, bár nem a várt mértékben, mert Erdogan ígérete szerint két éven belül egy számjegyű lesz az infláció.

Törökország gazdaságának javulása látható, remélhetőleg folytatódik a pozitív változtatások sorozata. Jelenleg a turizmus és az infrastruktúra további fejlődése van kilátásban, a magas munkanélküliséggel és a külföldi tőke hiányával viszont továbbra sem tudnak mit kezdeni.

Forrás: https://nepszava.hu

Sok kritika érte az EU részéről az Erdogan által biztosított demokráciát, ezen belül a nők jogait, a sajtószabadságot, és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ennek eredményeként visszavonja Törökország a 2005-ben megkezdett csatlakozási kérelmét, jelentette be Erdogan pár napja.

Forrás: https://www.economx.hu