Tudatos álmodás
Hogy is van ez valójában?
KULTÚRA
Palkovics Dana
8/12/2023
Habár az álmok sokszor elég valóságosnak tűnnek, bizonyára veled is előfordult már, hogy alvás közben rájöttél, valójában mindaz, ami körülvesz, csupán egy álom. Ha kíváncsi vagy, miről is szól a tudatos álmodás és milyen út vezet hozzá, jó helyen jársz!
Írta: Palkovics Dana
Az embereket időszámítástól és kultúrától függetlenül mindig is érdekelték az álmok, hogy vajon mit jelentenek. Az 1930-as évektől folyó kísérletek során a kutatók bebizonyították, hogy minden éjjel álmodunk, még ha nem is emlékszünk rá. Ennek bebizonyítását követte egy elektro-enkefalográf segítségével történő megfigyelés, mely a fejbőrön keresztül az agy elektromos aktivitását mérte és regisztrálta a szemmozgásokat. Ennek az eszköznek a segítségével sikerült megkülönböztetni az alvás 5 szakaszát, amiket 1950-ben még mérésekkel is igazoltak. Ezekből az első négy az úgynevezett NREM- (non-rapid eye movement – nem gyors szemmozgások), az ötödik pedig a REM (rapid eye movement – gyors szemmozgások) fázis. Ezutóbbi az, ahol az álmok megvalósulnak. Ezek a szakaszok az éjszaka során folyamatosan ismétlődnek, így akár 4-5-ször is álmodhatunk.
Az átlagos alvásnál, a REM fázis során a kritikus gondolkodásért, a logikáért és a tudatos kontrollért felelős területek intenzitása lecsökken, az érzelmekért felelős területek szerepe pedig megnő. Ezzel szemben a tudatos álmodásnál az előbbi területek ugyanúgy bekapcsolnak, intenzívebben működnek – hiszen ráébredünk arra, hogy álmodunk. És ekkor jöhet a világ talán legfantasztikusabb Virtuális Valósága. Játszhatunk Istent: teremthetünk bolygót, építhetünk épületeket, fejleszthetjük egy területünket, mondjuk a kreativitásunkat, kipróbálhatunk új, akár lehetetlen dolgokat. Repülhetünk, felruházhatjuk magunkat egy szuperképességgel – valójában a történéseknek csak a képzeletünk szab határt.
Több praktika is létezik, amik gyakorlásával ráébredhetünk a magunk köré épített birodalom furcsaságaira, és irányítani tudjuk az eseményeket. Ezek közül a két alapvető fortély:
1. Valóságteszt: rutinunkba illesztett, akár egy megszokott eseményhez kötött kérdéssorozat. Minden kávé lefőzésekor megkérdezzük magunktól, hogy most álmodunk-e; megvizsgáljuk a kezeinket, a környezetet körülöttünk, esetleg lehetetlen dolgokat próbálunk megtenni (felugrunk, hogy fent maradhassunk a levegőben). Idővel egyfajta szokásként az álmainkban is meg fog jelenni, hogy megállunk és elgondolkodunk: vajon ez egy álom?
Illetve vannak olyan pillanatok, mikor ajánlott valóság tesztelni. Ha furcsa dolog történik az életünkben, ami gyanakvásra ad okot, mondjuk, ha elutazunk, és összetalálkozunk egy nem várt ismerőssel, lehetséges véletlen, de ha beiktatunk egy valóságtesztet, kiderülhet, hogy valójában egy álomban vagyunk.
2. Álomnapló: praktikus, ha először hangfelvételre felvesszük, mi történt, hiszen gyorsabb, és így nem fog elszállni az emlék. Viszont mindenképpen fordítsunk időt az álmok leírására, különös figyelmet fektetve az érzelmeinkre, a színvilágra, amiket rajzokkal, díszítéssel akár meg is jeleníthetünk a papíron (igen – nem elektronikus könyvről beszélünk). Ezzel fejlesztjük a hosszútávú memóriánkat, és idővel egyre több álmunkra fogunk emlékezni.
Ha a naplót az ágyunk mellett tartjuk, akárhányszor rápillantunk, gondolni fogunk rá, így beépülhet a tudatalattinkba, hogy mi bizony tudatos álmodásra készülünk.
Veszélyei, avagy a félelem tetőfoka
Az álmok a REM fázisban keletkeznek, amikoris az agyunk a testünk vázizmait leblokkolja, hogy ne tudják azokat a mozgásokat produkálni, amiket álmainkban megteszünk. Amint ebből a szakaszból kifelé lépünk, vagyis elkezdünk felébredni, van, hogy az agyunk gyorsabban reagál ebben az átmenetben, tulajdonképpen éber lesz, de a testünk még benne ragad a lebénult állapotban. Ez a megzavarodott állapot pedig azt eredményezi, hogy az agynak bekapcsol egy olyan része, ami a menekülésért, a küzdésért felelős, ezért mindenféle reflexet vált ki belőlünk. Kapkodjuk a levegőt, erőlködünk, mozogni próbálunk, fel akarunk ülni – de a test, mivel le van bénulva, nem tud, mit tenni. Ezt a jelenséget nevezzük alvási paralízisnek, mely a tudatos álmodás konkrét velejárója.
Ha tudatos álomra vágysz, mindenképpen ismerkedj meg bővebben az alvásparalízissel, hogy felkészülten vághass neki a tanulási folyamatnak. Ehhez látogass el blogfelületünkre, és olvasd el cikkünk folytatását! Ezt Alvásparalízis, a tudatos álmodás ellenfele? címmel éred el.
